Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XIV. folyam (Budapest, 1876)

48 136. 1. Az özvegyi jogon haszonélvezett birtoknak a birlaló özvegy általi rongálása, nem az özvegyi jog megszorítására, hanem csakis arra jogosítja fel az öröklésre hivatott egyént, hogy az özvegyet a birtok jókarban tartására s esetleg kártérítésre köteleztesse. 2. Az özvegyi jog korlátolásának mérve esak az összes hagyatéki vagyon értékeire való tekintettel lévén megállapítható, ha a korlátolást kérő felperes az erre nézve kellő adatokat elö nem terjeszti, keresetével elutasítandó. (1875. april 28-án 3087. sz. alatt.) Cz. férjezett Sz. Zsuzsanna felperesnek özv. Cz. Katalin alperes ellen özvegyi jog korlátolása iránt indított perében az első bíróság felperest keresetével elutasította, s a 29 frt 20 krban megállapított perköltségek megfizetésében elmarasztalta. A pesti kir. ítélő tábla pedig 1874. évi deczember 15-én 47 340. sz. alatt bozott ítéletével az első bíróság ítéletét a perköltségeknek 18 frtra mérséklése mellett helybenhagyta; mert felperes édes anyját csak saját nevében idézte perbe, tekintve azonban, hogy a házban kiskorú testvére Cz. Jánosnak is van lakása, ennek meghallgatása nélkül azon kérdés: mily mérvben van felperes a ház használatára jogosítva, el nem bírálható. Továbbá felek előadásaiból kitűnik, hogy hagyatéki tárgyalás előzte meg jelen keresetet, s felperes nemcsak nem mutatta ki, mikóp lett alperes özvegyi joga a hagyaték tárgyalásánál megállapítva, de hallgatással mellőzte felperes azon állítását, miszerint ez az örökösöknek a hagyatéki tárgyalásnál nyilvánított beleegyezése alapján van az egész ház haszonélvezetére jogosítva. A háznak állítólagos rongálása magában véve csak arra jogosithatná fel felperest, hogy alperest annak jó karban tartására köteleztesse, esetleg kártérítést követelhessen. De ha felperes keresete jogos alappal bírna is, az összes hagyatéki vagyon értékének kiderítése nélkül az özvegyi jog korlátolásának mértéke különben sem volna megállapítható. A m. kir. Curia mint legfőbb ítélőszék a pesti kir. tábla ítéletét helybenhagyta.