Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XIII. folyam (Budapest, 1876)
11. Az orbéri kárnientési papírok jövedelmi adója 7%-ban a törvény által levén megállapítva, s a kamatok az állampénztár által ezen jövedelmi adó levonásával fizettetvén ki, na oly esetben, midőn valaki az általa felvett ilynemű kamatok visszafizetésére köteleztetik, azokból a jövedelmi adó fejében levont 7% leszámítását követelni jogosítva van a nélkül, hogy a levonás valóban megtörténtét bizonyítani lenne köteles. (1874. september 22-én 6275 sz. a.) B. László csődtömegének E. Dávid ellen zálogváltási felszámítás! perében felperes a zálogbirtok után járó urbér-kármentesitési papíroknak általa felvett s a tulajdonosoknak visszafizetendő kamataiból, az általa jövedelmi adó fejében fizetett, tekintve a kamatok kifizetése alkalmával az állampénztár által levont összeget, mely a kamatok 7ü /0 át teszi, leszámittatni kérte. Az első bíróság a kérelemnek helyt adott s a jövedelmi adónak a fentebbi összegben leendő levonását elrendelte; mert az ellenfél azt, hogy ezen adó 7°/0-et tesz, meg nem tagadván, azt az észrevételezésnél tett előterjesztés ellenére is ily mérvben kellett megállapítani. A pesti kir. ítélő tábla 1873. évi deczember 24-én 55330. sz. alatt hozott ítéletével az első bíróság határozatának ezen pontjait megváltoztatta s felperest ebbeli követelésével elutasította; mert felperes ezen követelését már a felszámitási tárgyalás befejezte után t. i. csak a birói szemle felett tett észrevételezésnél s így elkésve hozván fel: alperes ezen követelés iránt nyilatkozni nem tartozott. Ezen követelést tehát figyelembe venni nem lehetett. A m. kir. Curia mint legfőbb ítélőszék azonban a kir. tábla ítéletének e részét megváltoztatván, az első bíróság ítéletét hagyta helyben; mert az 1859. évben kelt C és D alatti másodbiróságiítélet a kölcsönös követelések felszámítását nem rendes perutra, hanem a végrehajtási eljárásra tartván fenn, — midőn felperesek az e czélból 1873. évi martius 4-én felvett jegyzőkönyvben alperes követelését az úrbéri kármentesítési töke kamataira nézve egészen tagadásba vette, az eljáró bíróság pedig e czim alatt alperes részére 4697 frt 73/4 krt megállapított, egyúttal azonban 7° 0 jövedelmi adóban 533 frt 15 krt levonatni rendelt, helyesen és a törvény szerint járt el, mert az úrbéri kármentesítési tőke után járó kamatok jövedelmi