Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XIII. folyam (Budapest, 1876)

21 batban kelt végrendeletében ingó és ingatlan vagyonát, a levonandók levonásával nejének oly megszorítással hagyományozta, hogy ennek bekövetkezendő halála után a vagyon ismét az örökhagyóra szálljon vissza, következőkép ezen végrendelet értelmében nevezett özvegy részére tulaj donkép csak az életfogytiglani haszonélvezet hagyományoztatván, néhai F. János hagyatékában most nevezettnek törvényes jogutódai is érdekelve vannak, mihez képest az első bíróságot végzésének feloldása mellett, gondnok rendelésére s ennek meghallgatása után ujabb határozat hozatalára utasítani kellett. Ezen végzés ellen F. Mária semmiségi panaszt jelentett be; mert férje által minden megszorítás nélkül örökösöknek neveztetvén, a visszaszálás csak panaszttevőnek előbb bekövetkezhető halála esetére értendő; mert a hagyaték neki beszavatoltatott és a bekeblezés a kitett megszorítással lett elrendelve, ezen megszorítás ellen fellebbezvén, a kir. itélő tábla az egész végzést feloldotta és a hagyaték tárgyalását újból rendelte el ezen végzés alaki jogsérelmet tartalmaz; mertaz 560. §-ban jelölt esetek egyike sem forog fen, mert a végrendeletben várományos örökösök megnevezve nincsenek. A hirdetményi határidőben senki sem jelentkezett, a hagyaték 1879. sz. a. jogérvényesen beszavatoltatott, H. Ágnesnek ez elleni panasza, a végzés jogérvényét le nem rontja, miután az az 1872. 3136. sz. felebbezésnek elvetésével jogerőre emelkedett. A kir. itélő tábla helytelenül alkalmazta a ptrs szabályait, mert az átadás megtagadása esetére csak ő lett volna jogositva felebbezni, az állítólagos jogutódok jogaikat per utján érvényesíthetvén ; mert a kir. tábla örökösödési joga felett —- mely megtámadva nem lett, meghallgatása nélkül határozott; mert sérelmére változtatta meg az első bíróság végzését. A kihallgatás alkalmával F. Jánosné nyilatkozik, hogy az igénylök 1872. 3136. sz. a. elutasítva lettek, s miután a fellebbezésnek hely nem adatott, érdekelt feleknek sem tekinthetők; — az 1873. 1879. sz. végzés ellen sem élhettek jogorvoslattal, jogaikat külön perrel érvényesíthetik, ezen pert már meg is indították. A magy. kir. Curia mint semmitöszék, a kir. itélő táblának fennebbi keltű és számú határozatát és ezzel kapcsolatban az első bíróságnak 1874. 4398. sz. a. kelt végzését és az ezen végzéseket megelőzött eljárást, az 1872. deczember 12-én 3136. sz. a. hozott első bírósági végzést bezárólag, a ptrs 297. §. 1. és 22. pontjai alapján, a 304. §. alkalmazása mellett megsemmisítette, és az eljáró első