Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XIII. folyam (Budapest, 1876)

21 batban kelt végrendeletében ingó és ingatlan vagyonát, a levonandók levonásával nejének oly megszorítással hagyományozta, hogy ennek bekövetkezendő halála után a vagyon ismét az örökhagyóra szálljon vissza, következőkép ezen végrendelet értelmében nevezett özvegy részére tulaj donkép csak az életfogytiglani haszonélvezet hagyomá­nyoztatván, néhai F. János hagyatékában most nevezettnek törvé­nyes jogutódai is érdekelve vannak, mihez képest az első bíróságot végzésének feloldása mellett, gondnok rendelésére s ennek meghall­gatása után ujabb határozat hozatalára utasítani kellett. Ezen végzés ellen F. Mária semmiségi panaszt jelentett be; mert férje által minden megszorítás nélkül örökösöknek nevez­tetvén, a visszaszálás csak panaszttevőnek előbb bekövetkezhető halála esetére értendő; mert a hagyaték neki beszavatoltatott és a bekeblezés a kitett megszorítással lett elrendelve, ezen megszorítás ellen fellebbezvén, a kir. itélő tábla az egész végzést feloldotta és a hagyaték tárgyalását újból rendelte el ezen végzés alaki jogsérelmet tartalmaz; mertaz 560. §-ban jelölt esetek egyike sem forog fen, mert a végrendeletben váro­mányos örökösök megnevezve nincsenek. A hirdetményi határidőben senki sem jelentkezett, a hagyaték 1879. sz. a. jogérvényesen besza­vatoltatott, H. Ágnesnek ez elleni panasza, a végzés jogérvényét le nem rontja, miután az az 1872. 3136. sz. felebbezésnek elvetésével jogerőre emelkedett. A kir. itélő tábla helytelenül alkalmazta a ptrs szabályait, mert az átadás megtagadása esetére csak ő lett volna jogositva felebbezni, az állítólagos jogutódok jogaikat per utján érvénye­síthetvén ; mert a kir. tábla örökösödési joga felett —- mely megtá­madva nem lett, meghallgatása nélkül határozott; mert sérelmére változtatta meg az első bíróság végzését. A kihallgatás alkalmával F. Jánosné nyilatkozik, hogy az igénylök 1872. 3136. sz. a. eluta­sítva lettek, s miután a fellebbezésnek hely nem adatott, érdekelt feleknek sem tekinthetők; — az 1873. 1879. sz. végzés ellen sem élhettek jogorvoslattal, jogaikat külön perrel érvényesíthetik, ezen pert már meg is indították. A magy. kir. Curia mint semmitöszék, a kir. itélő táblának fennebbi keltű és számú határozatát és ezzel kapcsolatban az első bíróságnak 1874. 4398. sz. a. kelt végzését és az ezen végzéseket megelőzött eljárást, az 1872. deczember 12-én 3136. sz. a. hozott első bírósági végzést bezárólag, a ptrs 297. §. 1. és 22. pontjai alap­ján, a 304. §. alkalmazása mellett megsemmisítette, és az eljáró első

Next

/
Oldalképek
Tartalom