Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XIII. folyam (Budapest, 1876)
94 70. Rendes keresettel folyamatba tett s mezei rendőri kihágás folytán okozott kár megtérítésére irányzott peresügy a polgári bíróság illetősége alá tartozik. (1874. évi december 9-én 7428 sz. alatt.) Gróf P. Mórnak, B. János és társai elleni erdei kártétel folytán indított kihágási ügyben az első folyamodásu járásbíróság következő ítéletet hozott: B. János köteleztetik a bejelentett kár czimén 5 frtot, perköltség fejében 4 frt 10 krt, S. József köteleztetik erdei kár fejében 3 frt 70 krt, perköltség fejében 4 frt 10 krt 8 nap alatt különbeni végrehajlás terhe mellett megfizetni, alperesek képviselőjének munkadija 10 frtban állapíttatván meg; mert alperesek beismerték, hogy a beügyelt kárbecsüben kitüntetett fákat kivágták, azt adván elő, hogy a fák saját úrbéri állományukhoz tartozó földjeiken léteztek, következósképen azok mint sajátjuk kivágása által kárt nem okoztak. Ennek ellenében azonban a hit alatt kihallgatott két hites vadász vallotta, hogy azon befásitott tért, melyet alperesek sajátjuknak lenni vitatnak, a felperesi erdőségekhez tartozó rész s mint ilyet évek óta kezelik. Tekintve tehát, hogy azon kórdós megítélése, kinek tulajdonát képezik ama alperesek részéről sajátjuknak lenni állított befásitott földrészletek, ezen királyi járásbíróság illetőségéhez nem tartozik és tekintve, hogy azt alperesek be nem bizonyították: a keresetbe vett kárt, felperes részéről erdőként kezelt erdőrészletben elkövetettnek tekinteni, s ennek nyomán a tanuknak az 1840. IX. törvényczikk 21. §-a rendeletének megfelelő vallomása alapján a nem kifogásolt kár becsüjében és mint perveszteseket a felperesnek okozott perköltségekben elmarasztalni kellett. Alperesek ezen ítélet ellen felebbezvén, azt a pesti kir. ítélőtábla fenyítő osztályában vette vizsgálat alá s 1874. évi september 2-án 15472/feny. sz. alatt következő végzést hozott: Panaszlott a panaszos tulajdonjogát kétségbevonván, de egyébként is panaszos keresetét egyedül kártérítésre irányozván, az illetéktelenül hozott elsőbirósági ítélet megsemmisítése mellett panaszos igényeivel a polgári perutra utasittatik.