Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XIII. folyam (Budapest, 1876)

71 mert felperes azon kereseti állítását, hogy ö a ház eladására és a szerződés aláírására eszméletlen állapotban erőszakkal és ravaszsággal vétetett reá, 8 igy akaratát szabadon nyilvánítani képtelen volt,nem bizonyította be; ellenkezőleg a 3., 4., 5. szám alatti okiratokkal és felperes beismerésével teljesen begyözetett, hogy felperes ugyanazon szerződés alapján már felgyógyulása után 1872. évi april 10-én alperes ellen a vételár megfizetését perrel követelte s utóbb alperestől részletfizetéseket is vett fel, s igy ezen szerződést saját cselekvényével érvényesnek ismerte el. Ez okból felperes a valódi beleegyezés hiánya miatt a szerződés érvénytelenítését nem követelheti. De nem követelheti azt a szerződés 5. pontja alapján s illetőleg azon okból sem, hogy az adásvevés tárgyát képező ingatlanságokhozi tulajdonjog utólag egy harmadiknak lett odaítélve; mert habár ezáltal az adásvételi jogügylet utólag meghiúsult, az eredetileg érvényesen létrejött szerződés az adásvétel meghiúsulásából folyó egyéb jogok és kötelezettségekre nézve hatályban marad s a szerződés 5-ik pontjában is az emiitett eset beálltára nem a szerződés egyszerű megszüntetése, hanem az eladó fél által teljesítendő kötelezettség lön kikötve. A magy. kir. Curia mint legfőbb ítélőszék a kir. tábla fentebbi Ítéletét indokainál fogva helybenhagyta. 56. Teljes hitelt érdemlőnek csak az oly okirat lévén tekinthető, melynek tartalma az azt kiállító ellen teljes bizonyítékot képez, mintán pedig egy köztörvényi nton beperesitett váltó ily okiratnak nem tekinthető, annak alapján a biztosítás elrendelése helyt nem foglalhat. (1874. november 6-án 9264. sz. alatt.) J. Herskó, Ch. Ábrahám ellen 160 frt s járulékai erejéig egy váltó alapján köztörvényi uton biztosítást nyert. Ch. Ábrahám ennélfogva ez ellen kifogásokat adott be, különösen kiemelvén, hogy a váltó nem tekinthető oly közhitelű okiratnak, melynek alapján a biztosítás el lenne rendelhető. Az első bíróság a kifogások elvetésével a biztosítást fentartandónak mondotta ki. A pesti kir. itélő tábla azonban 1874. évi augusztus 4-én 25956. sz. alatt hozott végzésével, az eljáró bíróság végzését megváltoztatta s a foganatosított biztosítást feloldotta,