Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XII. folyam (Budapest, 1875)

12 Ezen ítéleteknek reájuk nézve terhelő része ellen alperesek fölebbezést adván be, a pesti kir. ítélőtábla 1873. évi október 21. napján 41,972. sz. alatt hozott ítéletével a fólebbezett ítéletet részben megváltoztatta s alpereseket a kereseti ingatlanok V4 részének kiadására kötelezte, mert az A) alatti házassági szerződés 1852. évi február 19-én ós így a hazai törvények fennállása alatt köttetvén, jogi hatálya ezek szerint bírálandó meg, törvényeink pedig, mivel a férjet a hitbér kötelezésénél is korlátolják, ily összes hagyatéki vagyonra kiterjedő szerződések kötelező erejét el nem ismerik, ennélfogva H. István vagyonával szabadon rendelkezhetett s végrendelete csak annyiban érvénytelen, a mennyiben a neje nevére bejegyzett ingatlanokról is rendelkezett, holott erre az esetben alkalmazandó osztr. polg. törvkönyv 1236. §-a szerint jogosítva nem volt. A dolog ily állásában a kereset alá vett javak fele részben H. István, fele részben pedig ennek neje Cs. Katalin hagyatékát képezik, s mivel ez utóbbi után felperes alperessel egyenlő örökösödési joggal birt, alperest a kereseti ingatlanok kiadására kötelezni kellett. Alperesek azon védelme, hogy felperes a végrendelet megtámadására jogosítva nincsen, mivel Cs. Katalin férjének végrendeletét meg nem támadta, jelen ügy elbírálásánál birói figyelembe nem vehető; mivel azon körülmény, hogy az 1871. évi márczius 15-én kihirdetett végrendeletről Cs. Katalinnak tudomása volt s abba belenyugodott, igazolva nincs. A m. kir. Curia mint legfőbb Ítélőszék azonban a kir. tábla ité; létének megváltoztatásával az elsöbiróság ítéletét hagyta helybenmert hazai törvényeink a házasfelet a házassági, s igy kétoldalú szerződés kötésénél bizonyos részig nem korlátolják, és igy nincs törvényes ok arra, hogy jelen esetben, hol a peres felek mostohaatyja és édes anyja házasságából gyermekek nem maradtak, az A) alatti házassági szerződés egészen érvényesnek el ne ismertessék; mert alperesnek azon védelme, hogy közös édes anyjuk CsKatalin férjének — a peres felek mostohaatyjának — D) alati végrendeletét életében meg nem támadván, ily joggal felperes mint jogutódja sem élhetne, birói tekintetbe nem vehető egyrészt azért, mert az A) alatti házassági szerződésben néhai idősb H. István közös mostohaatyja a kereseti ingatlanokat már akkor életben levő felperes és másodrendű alperes javára is lekötötte, másrészt pedig azért nem, mert a D) alatti végrendelet csak a közös édes anya halála után