Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XII. folyam (Budapest, 1875)

i6 18-án 1393. sz. alatt hozott, öt zárlati kérelmével elutasító végzése ellen 2832.—1874. sz. alatt semmiségi panasz adatott be; mert a kir. törvényszék tévesen nyilvánította neheztelt végzé­sében a kórelem tárgyát képező váltság-tőkét ingó-vagyonnak, s tévesen tagadta meg a zárlat elrendelését, mivel a kérelemhez csatolt A) és D) alatti iratok tanúsítják, mikép a kérdéseit váltságtőke a a kir. jogbiztos által még csak valósittatott, de végérvényesen meg­állapítva azért nincs, mivel a m. kir. pénzügyminisztérium D) alatti leirata szerint a valósított váltsági tőkék kiutalása még nem is tár­gyaltatott ; már pedig a váltságtőkék végérvényes megállapításáig az 1869. évi april 7-én kelt igazságügyminiszteri körrendelet 43. §-a szerint mindennemű birói tilalom jogérvényesen eszközölhető, s mert a váltság-tökék ingó-vagyon jogi természetét csak akkor fogják felölteni, ha a valósító biztos munkálata alapján a váltság-tőkét a kir. pénzügyminisztérium jogérvényesen megállapítván, névre szólló államkötvényekben az állampénztár terhére kiutalni fogja. A magy. kir. Curia mint semmitőszék, az ügyet vizsgálat alá vévén, a semmiségi panasznak helyt adott, a neheztelt végzést a ptr. 297. §. 18. pontja alapján megsemmisítette, és az eljáró kir. törvényszéket uj határozat-hozatalra utasította ; mert a ptr. 324. §-a, mely a zárlat feltóteleit meghatározza, azt, hogy a zárlat elrendelésének ingó javakra is lehessen helye, ki nem, zárja. 101. Az úrbéri kárpótlás kintalása iránti birói eljárásra azon törvényszék illetékes, melynek területén az illető megyei levéltár van. (1874. évi április 15-ón 2820. sz. a. kelt határozat.) Néhai J. Mária tizedkárpótlás kiutalványozása iránti ügyében, a gyulafehérvári kir. törvényszék és a nagy-enyedi kir. törvényszék között a kiutalási eljárásra nézre illetőségi összeütközés merülvén fel, a magy. kir. Curia mint semmitőszék a n.-enyedi kir. törvény­széket mondotta ki illetékesnek ; mert az 1867-dik évi július 9-én kelt kir. igazságügyminisz­teri rendelet által fenntartott 1856. évi január 1-én kelt cs. kir. nyiltparancs 21. §-a szerint az úrbéri kárpótlások kiutalási eljárásra nézve azon törvényszék illetékes, melynél, illetve melynek területén

Next

/
Oldalképek
Tartalom