Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XII. folyam (Budapest, 1875)
22 mit a kereset igazol, a mennyiben az a társulat igazgatója ellen van intézve; mert panaszlókra nézve csak a ptrs 33. §. 1. pontja alkalmazható. A m. kir. Curia mint semmitöszék a semmiségi panasznak helyt adott, s tekintve, hogy a m. kir. fóldmivelés-, ipar- és kereskedelmi miniszter az illetőségi kifogásokhoz A) alatt csatolt engedélyezési okmányban alperes társulatnak üzlete kiterjesztését Magyarországra oly feltétel alatt engedte meg, miszerint az itt folytatott üzletéből támadt minden peres ügyére nézve a pesti elsőbirósági váltótörvényszéknek lesz alávetve; tekintve, hogy az engedélyokmány ezen föltétele mindenkire, a ki az alperes társulattal üzleti A'iszonyba lép, kötelező, mert az, hogy alperes társulat üzletét Magyarországon is folytathassa, azon feltételhez van kötve; tekintve, hogy a bírósági szervezésben történt változás az engedélyokmány feltételét meg nem szüntette, mert a törvényhozás az 1871. XXXI.t.-czikk26.§-ában gondoskodott arról, hogy a feloszlatott pesti e. b. váltótörvényszéknek hivatalutóda legyen, s abból, hogy ama törvényben az alperes társulat üzletéből támadt peres ügyek a budapesti kereskedelmi és váltótörvényszék hatáskörébe nyiltan kifejezett szavakkal utasítva nincsenek, azt, hogy a feloszlatott váltótörvényszéknek az engedélyokmányon alapuló illetősége a helyébe felállított kereskedelmi és váltótörvényszékre át nem ment volna, következtetni azért nem lehet, mivel az engedélyokmány kiadása közigazgatási tény levén, a törvényhozási rendelkezés tárgyát nem képezte; tekintve végre, hogy az engedélyokmány kiadása által az engedélyezett külföldi társulat helybenhagyott vagy módosított alapszabályai épen oly hatálylyal birnak, mint a belföldi társulatok hasonló alapszabályai, a ptrs 33. §. pedig a belföldi társulatok alapszabályaiban kijelölt bíróság illetőségét fenhagyta, a miért is az ugyanazon §. második bekezdésében foglalt rendelkezés csak azon esetben alkalmazható, ha a külföldi társulat alapszabályaiban valamely hason bíróság illetékesnek kijelölve nincs, mindezeknél fogva a megtámadott végzést a ptrs 297. §. 4. pontja alapján megsemmisitette, s felperest keresetével az engedélyezési okmány szerint illetékes váltótörvényszék hivatali utódához, az eljáró kir. törvényszéket pedig arra utasitotta, hogy a ptrs 14. §-ához képest a periratokat további eljárás végett a pesti kereskedelmi és váltótörvényszékhez tegye át.