Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XII. folyam (Budapest, 1875)

47 bejegyezve nem találtatván, erre sem a tulajdonjog bekebelezése, sem egy a felhívott tjkönyvben nem is létező birtoktest lejegyzése a telekk. rendt. 62., illetőleg 56. §§-aira tekintettel helyt nem foglalhat; a m. kir. Curia mint legfőbb Ítélőszék azonban a pesti kir. tábla végzésének megváltoztatásával az elsőfolyamodásu biróság végzését hagyta helyben; mert ezen elsőbirósági végzés egyedül Makó város mint jelzálogos hitelező által, és csakis a tulajdonjogi bekebelezésnek tehermentesen történt elrendelése miatt lett megtámadva; mert továbbá Makó városa részéről még csak valószinüvé sem tétetett, hogy a jelzálogilag biztositott követelésnek fedezésére az adós F. Antal nevén maradandó birtok nem elegendő. 117. 1. A jelzálog az adós által más személyre ruháztatván, a hitelező a jelzálog uj tulajdonosa ellen nem marasztalást, hanem esak azt kérheti, miszerint az tűrni tartozzék, hogy bekcblezett követelése a jelzálogból végrehajtás utján kielégíttessék. 2. A törlesztés oly esetben, midőn kamatok is vannak hátralékban, mindig a kamathátralék törlesztésére történtnek tekintendő, s a törlesztett összeg mindaddig, mig a kamathátralék törlesztve nincs, ebből vonandó le. 3. A telekkönyvi bejegyzés hatálya a telekkönyvbe történt bevezetés szerint bírálandó meg, s ha a bejegyzés az okirattal ellentétben áll, a bejegyzés tartalma határoz; mert az okirat tartalma szerint a bejegyzett jognak csak azon közelebbi meghatározásai birálandók meg, melyek magából a telekkönyvből ki nem tűnnek. (1874. april 29-én 3327. sz. alatt.) R. Athanáz mint néhai M. Miklós hagyatéki gondnoka és felperesnek B. Manó alperes ellen 1450 frt tőke s jár. iránti perében az elsőbiróság alperest a kereseti követelésből 637 frt 16 kr. tőke s ennek 1867. június 1-től járó 6"/0 kamatai megfizetésében elmarasztalta. A pesti kir. Ítélőtábla pedig 1873. évi nov. 25-kén 45,015. sz. alatt következő ítéletet hozott: az elsőbiróság Ítélete azon alperesileg nem neheztelt részében, mely szerint alperes a leszámitandók leszámítása mellett személyesen marasztaltatott, érintetlenül hagyatván, azon részében, melynólfogva alperes a kereseti követelésből általa törlesztettnek igazolt 812 frt 84 krnak a kereseti 1450 frt tőkéből való levonása után 637 frt 16 krnyi összegben és annak 1867. évi január 1-től számítandó kamataiban elmarasztaltatott, megváltoztatik; és alperes a kereseti 1450 frtnyi