Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XI. folyam (Budapest, 1875)
53 sz. a. kelt végzésével kérelmezőt biztositási kérelmével elutasította ; mert biztosítás elrendelésének a ptrs. 338. §-a értelmében egyik alapindoka a követelés veszélyeztetése valószínűségének kimutatása; a veszélyeztetés valószínűségének fenléte azonban folyamodó által kérvényében nem is említtetik, s igy bíróilag nem is feltételeztethetik, Ezen végzés ellen felperes semmiségi panaszt adott be; mert a törvk. rendts. 338. §-a szerint, ha a feltétlenül elmarasztaló határozat ellen az ellenfél felebbezéssel él, biztositásnak helye van veszély kimutatása nélkül is. A m. kir. Curia, mint semmitőszók, a neheztelt végzést a ptrs. 297. §. 18. pontja alpján megsemmisítette, s a kir. törvényszéket utasitotta, hogy a fenforgó biztositási kérvényt helyt adólag intézze el. Mert a ptrs. 338. §-ának első kikezdésével össze nem függő önálló második kikezdésében a biztosítás engedélyezése a biztosítandó követelés veszélyeztetésének kimutatásától nincs függővé téve; s mert e részben a törvény czélzatát és szellemét tekintve külömbséget nem tehet, hogy a végrehajtás terhe alatt feltótlenül marasztaló, de felebbvitt határozat ítélet vagy végzés alakjában adatott-e ki, és első vagy felsőbb bíróság által hozatott-e vagy nem. 46. Tekintve, hogy a bíráknak és bírósági hivatalnokoknak hivatali kötelességük megszegése miatti felelősségre vonása, az eset minőségéhez képest, az 1871. évi VlII-ik törvéuyczikkben előirt fegyelmi vagy bűnvádi eljárás utján eszközölhető; ugy tekintve, hogy a prt. 8-ik §-a értelmében, polgári bíróságok hatósága alá nem tartozó ügyek polgári eljárás utján meg nem indíthatók: azon körülmény, hogy a biró ellen hivatalos eljárása közben, vagy hivatalos jelentése által elkövetett becsületsértés miatt, polgári uton becsUletsértési bírság iránti per folyamatba tétetett, a prt. 297. §-ának 2-ik pontja alá eső, hivatalból is figyelembe veendő semmiséget képez. (Teljes ülési megállapodás.) (1874. márczius 18-án, 2076. sz. a. hozott határozat.) T. Mihály mint felperes J. Istv. volt szolgabíró ellen — előadva, hogy alperes mint szolgabíró, s illetve vizsgáló biró a fennállott megyei törvényszékhez intézett jelentésében felperes irányában becsületét sértő kitételekkel élt, 105 frt becsületsértési bírság s járulékai iránt a szent-endrei kir. járásbíróság előtt sommás keresetet indított; a tárgyaláskor alperes kifogást tett a bírói illetékesség ellen, mert a felperesi kereset alapjául szolgáló okmányok olyanok, melyeket alperes hivatalos minőségben, mint volt szolgabíró s vizsgáló biró