Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XI. folyam (Budapest, 1875)

46 kifolyólag a beperelthez hasonló követelések kielégítése czéljából joghatálylyal végrehajtás alá nem vonathatik, a 27,124/1873. szám alatt hozott végzésnek a helytelenül lefoglalt lakbérre vonatkozó részét a ptrs 297. §. 20. pontja alapján megsemmisítette, és a királyi járásbíróságot e részben szabályszerű intézkedésre utasította. A mennyiben azonban a semmiségi panasz a 2318 1874. számú végzés ellen van intézve, elvettetett, mert sem a hivatolt 399. §. rendeletéből, sem más szabályból nem következik, hogy a 300 frtot meghaladó tisztviselői fizetésen felüli tiszti pótlék a végrehajtási foglalás alól fel lenne mentve. 39. Miután ugy a ptr 102. §., mint az ügyv. szab. 70. §-a a nyilvánosságot a perek előadására nézve rendeli el, perek alatt pedig esak a szabályszerű keresettel folyamatba tett, s a prt. 246. §-a szerint Ítélettel, vagy a törvény rendelete szerint ezzel egy tekintet alá eső érdemleges végzéssel eldöntendő ügyek értendők, a zárlat elleni kifogások folytán folyamatba tett ügy tehát a per fogalma alá nem esik: azon körülmény, hogy az elsöbiróság a zárlat elrendelése ellen beadott kifogások feletti tárgyalás után ez iránt nem nyilvános ülésben határozott, semmiségi okot nem képez. (Teljes ülési megállapodás.) (1874. február hó 26-án 1088. sz. a. hozott határozat.) Az esztergomi kir. törvényszék R. Márkus kérelmére D. Ignácz ellen zárlatot rendelt, mi ellen az utóbbi mint gondnokság alá helyezett egyén képviseletében a megyei árvaügyész kifogásokkal ólt; az efelett 1874 évi 3276. sz. a. hozott elsöbirósági végzés ellen, melylyel az ügy elintézése a már korábban bejelentett fenyitő ügy befejezéséig fölfüggesztetett, a már foganatositott zárlat azonban épségben tartatott, a kirendelt gondnok felebbezéssel élt, s az iratok a k. táblához másodbirósági megvizsgálás végett felterjesztetvén, ez utóbbi, miután a kifogásokhoz B. alatt csatolt gyámhatósági végzésből kétségtelenül kiderül, hogy az előbb kiskorúsága daczára vagyonának szabad kezelésével s e feletti rendelkezési joggal felruházott D. Ignácz a gyámhatóság által 1870. május 17-ón ujabban gondnokság alá helyeztetett s vagyona szabad kezelésétől megfosztatott, mindemellett ellene R. Márkus kérelmére a zárlat 1871-ben, tehát azon időben rendeltetett el és foganatosíttatott, a midőn a gondnokság alá helyezés már tettleg foganatosíttatott, s e szerint a zárlatnak elrendelésénél valamint foganatba vételénél is a nevezett gondnokoltnak törvényszerű képviselője mellőztetett, az iratokat a m. k. Curia mint semmitőszék-