Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XI. folyam (Budapest, 1875)

18 pesti lipótvárosi kir. jbiróság előtt indított sommás perében, alperes kifogást tett az eljáró biróság illetékessége ellen, mivel, bár budapesti lakos, nem lakik annak bizonyos városrészre szorított területén, a 35. §. második kikezdése szerinti illetékesség pedig csak ott alkalmazható, hol fel- és alperes különböző helyeken és igy különböző városokban vagy községekben laknak; mert továbbá a 35. §. második kikezdése szerint a számlakövetelések iránti helyi illetőséget csak az veheti igénybe, kinél a könyvek vezettetnek, nem pedig annak engedményese is. A k. jbiróság azonban 19,864/873. sz. a. végzéssel, a kifogást elvetette, s magát ez ügyben illetékesnek kimondotta, mert a prrts 35. §-a értelmében másfél évnél nem régibb számlakövetelésekre nézve a számlakönyvek vezetésének helyi birósága is illetékes, azt pedig, hogy a számlakönyvek a bíróság területén vezettettek, alperes nem tagadta s a jogutód a törvény mindazon kedvezményeiben részesül, melyek jogelődjét illették volna. Ezen végzés ellen alperes semmiségi panaszt adott be; mert a prts 35. §-a a kereskedő és más helységbeliek közti könyvkivonati vagy számlakövetelésekre vonatkozik, az ugyanazon helységbeli lakosokra pedig nem terjed ki, és a pestlipótvárosi kereskedő az ottani jbiróság előtt nem perelheti be a Pestterézvárosbari lakó adósát. Ettől eltekintve, a biróság azon okból is illetéktelen, mivel a prts 35. §-a nem a számlának adja azon jogot, hogy az bárki által azon biróság előtt pereltethetnék, hol a könyvek vezettetnek, hanem a kereskedőt, ki a könyveket vezeti, jogosította fel arra; felperes pedig, mint W. Adolf jogutódja, az árverésen csak a követelési jogot vásárolta meg panaszló ellen, mely ellene nem fizetés esetére az illetékes biróságnál , a Terézvárosban, beperesithetö volna, de semmiesetre sem a W. Adolf személyéhez elválaszthatlanul kötött azon jogot is, hogy panaszlót a lipótvárosi kir. jbiróságnál beperelhesse. A m. kir. Curia, mint semmitőszék, a semmiségi panaszt elvetette ; mert egy és fél évet meg nem haladó számlakövetelés forogván kérdésben, s azon megszorítás, hogy a prts 35. §. második tétele szerinti helyi illetékesség az ugyanazon városban lévő különböző biróságokra alkalmazást nem találhatna, hogy továbbá számlakövetelés átruházása esetében, az engedményes a 35. §. szerinti illetőséget igénybe nem vehetné, a prtsban alapot nem találván, az illetőségi kifogás helyesen lett mellőzve.