Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XI. folyam (Budapest, 1875)

!0 adásáról, erre nézve pedig az eljáró bíróság illetékes, miután az értékösszeg a sommás illetőséget tul nem haladja. A m. kir. Curia, mint semmitőszék, a semmiségi panaszt elvetette ; mert a házassági elválásból felmerülhető vagyoni követelések, és igy a hozomány kiadása iránti keresetek is a ptrs. 22 §. értelmében csak a törvényszék előtt lévén megindithatók, a kir. járásbíróság szabályszerűen határozott, midőn ezen ügynek eldöntésére magát illetéktelennek nyilvánitá. 9. Soramás perben, ha tárgyaláskor felperes fél meg nem jelenvén, alperes fél az ügynek a ptrs 111. §-a alapján ítélet által leendő eldöntését kérelmezte, s ezen kérelemnek a bíróság helyt adott, a felperes igazolási kérelme folytán megtartott njabbi tárgyalás alkalmával alperes részérói az illetékesség és sommás pernt elleni kifogások többé nem érvényesíthetők. (1873. november hó 6-án 14,045. sz. a. hozott határozat.) Báró L. Józsefné felperesnek, B. József és társa mint R. Károly eperjes-tarnovi vasút épitő vállalkozónak megbízottjai elsőrendű alperesek és K. Antal minta bécsiuniobank képviselője másodrendű alperes ellen, 753 frt. 95 kr. hátralékos kő ár s járulékai iránti sommás perében, a sirokai kir. járásbíróság, 1872 december 10-én 1158. sz. a. kelt végzésével, másodrendű alperesnek bírói illetőség elleni kifogásait eletette; úgyszintén elsőrendű alpereseknek másodrendű alperesre mint szavatosra való hivatkozásának helyt nem adott; — továbbá felperes folyó év 117 sz. a. beadott igazolási kérelmének 1125. sz. a. hozott Ítéletével helyt adva, az ügy érdemében elsőrendű alpereseket a keresetbe vett töke s járulékai megfizetésében elmarasztalta ; ellenben másodrendű alperest a kereset alól feloldotta s részére felperest 40 frt. perköltség megtérítésében kötelezte. Elsőrendű alperesek az ítélet kihirdetésekor semmiségi panaszszal éltek, 1) mert a bíróság panaszlókat másodrendű alperes ellenében érvényesített szavatossági kérelmükkel alaptalanul elmozdította, mivel azon szerződésnél fogva, mely szerint a bécsi bank mint az eperjestarnovi vasút engedélyese annak kiépítését panaszlókra mint fővállalkozókra ruházta, kétségtelen, hogy a kisajátítás kötelezettsége másodrendű alperest terhelvén, a kisajátított területbe esett összes kő és egyéb anyagot nekik az építéshez ingyen átadni köteleztetett; és habár az ítélet indokaiban nincs is kitüntetve azon ténykörül-