Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. X. folyam (Budapest, 1874)

63 hoz, az illető fél csak igazolással élhet. (Dtár. I. f. e. k. 107.) (I. és II. f. u. k. 80.)* Az elsőbirósági eljárás és itélet, ha az ellen kellő időben semmiségi panasz nem emeltetett, alaki tekintetben jogerőre emelkedettnek lévén tekintendő, a felebbviteli bíróságoknak ugyanazon ügyben hozott későbbi határozatai ellen az elsőbirósági eljárás vagy Ítéletből merített indokok alapján semmiségi panaszszal többé élni nem lehet. (Dtár. III. f. 298.) Az elsőbiróság az elkésett semmiségi panaszt visszautasító végzés ellen csak a szintén elkésetten beérkezett semmiségi panaszt utasíthatja vissza hivatalból, a törvényes időben beadottat azonban felterjeszteni köteles. (Dtár. VII. f. 532.)* II. FEJEZET. Felebbezés 285 Mikor van helye felebbezésnek. A felajánlott tanuk kihallgatásának mellőzése által szenvedett jogsérelem orvoslása nem semmiségi panasz, hanem az itélet elleni felebbezés utján keresendő. Dtár. I. f. e. k. 1.) (I. és II. f. u. k. 1.)* Azon elsőbirósági végzés érdeme ellen, mely a biztositás elrendelése miatt beadott kifogások és azok alapján tartott tárgyalás folytán hozatott, nem semmiségi panasznak, hanem felebbezésnek van helye (p. t. r. 344-ik §-a.) (Dtár. I. f. e. k. 40. (I. és II. f. u. k. 30.)* A birói szemle és szakértői eljárás elleni kifogások, illetőleg azok kellő figyelembe nem vétele miatti sérelmek nem szolgálhatnak semmiségi panasz alapjául, hanem felebbezés utján orvoslandók. (108. §.) (Dtár. III. f. 300.) Rendes eljárásban a meg nem jelenés miatt hozott marasztaló itélet ellen is lehet felebbezéssel élni. (Dtár. III. f. 312.) Sommás eljárásban az alperest meg nem jelenés miatt elmarasztaló itélet ellen felperes felebbezéssel élhet (Dtár. IV. f. 359.) Az ujitott perben hozott itélet ellen a perujitás megengedése vagy megtagadása miatt nem semmiségi panasznak, hanem felebbezésnek van helye. (Dtár. IV. f. 383.)* A zálogváltási per folytathatósága érdemi kérdés, melyre nézve nem semmiségi panasznak, hanem felebbezésnek van helye; a per folytathatósága kérdésének a per érdemével együttes eldöntése az ősiségi nyilt parancs életbelépte után inditott ilynemű pereknél semmiségi okul nem szolgálhat. (Dtár. V. f. 445.) A külön megállapittatni kért ügyvédi dijak megállapítása felett hozott érdemi végzés ellen felebbezésnek helye nincs. (Dtár. V. f. 463.) Sommás eljárásnál, a szavatosság kérdése felett végzés helyett tévesen itélet alakjában kiadott határozat ellen is, egyedül semmiségi panasznak, nem pedig felebbezésnek lehet helye. Az, hogy a másod- vagy