Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. X. folyam (Budapest, 1874)

159 rendelettől eltérőleg is intézkedni, ha ily intézkedés a közös végrendeletben határozottan ki nem záratott. (Dtár. VII. f. 122.) Az irott hitbér (moring) a házastárs által, a másik házasfél életében akkor sem követelhető, ha a házastársak tényleg elválva élnek és a moringlevélben azon kötelezettség foglaltatik, hogy azt a férj nejének, bármikor követeli is, kifizetni tartozik. (Dtár. VII. f. 137.) Az özvegyi jog oly javakra, — melyek a férj halálakor még annak nem voltak tulajdonai, habár a tulajdonjoghozi czimet még eletében megszerezte, — ki nem terjed; ennélfogva azok haszonélvezete nem az özvegyet, hanem az öröklésre hivatott utódokat illeti. (Dtár VII. f. 140.) A házasság nélküli együtt élés, még ba később megszakittatik is, az atyaság vélelmére nézve félbizonyitékot képez, s a gyermektartást követelő nőnek pusztán a tény folytán a póteskü megintézendő. Azon körülmény, hogy a gyermeknemzés ideje alatt az anya másokkal is közösült, indokul szolgál az atyaság megtagadására. (Dtár VII. f. 141.) Az özvegy, férje hagyatékához tartozó javakból szedett hasznának megtérítésére akkor sem kötelezhető, ha azoknak, általa özvegyi jogon czélzott haszonvétele ellen, az örökösök pert indítanak, és ebben akként nyertesek lesznek, hogy az özvegy az általa birlalt birtoknak, az örökösök részére leendő kiadatásában elmarasztaltatik. (Dtár VII. 143.) Tényleg el nem választott házastársaknak is van joga a vagyonközösség megszüntetését kérni, mert azon körülmény, hogy a tulajdonostársak házassági viszonyban vannak, a vagyonközösség megszüntetését nem akadályozhatja. Természetben fel nem osztható vagyon, a vagyonközösség megszűnte esetén a közös vagyon árverés utján adandó el és a lefolyt vételár a tulajdonrészek arányában felosztandó. (Dtár VIII. f. 154.) A törvényes házasság tartama alatt a nő, habár férjétől különválva él, de törvényesen elválasztva nincs, hozományának kiadatását követelni nincs jogositva. (Dtár X. 280.) A nősztehetlenség alapján indítandó válóperben az is beigazolandó, hogy e nősztehetetlenség örökös, mert ilynemű ideiglenes betegség az elválasztásra indokul nem szolgál. — Az engesztelhetlen gyűlölség azon tény által, hogy a házasfelek egymástól hosszabb ideig távol laknak a nélkül, hogy ez idő alatt egymáshoz közeledtek volna, bebizonyitottnak tekintendő. (Dtár X. f. 284.) b) Szülők és gyermekek közötti jogviszony. Ha az anya által gyermekei vagyona eladatik, még azon körülmény, hogy annak vételára részint az atyai adósságok kifizetésére, részint a gyermekek kiházasitására fordíttatott, nem fosztja meg a gyermekeket attól, hogy a vevő ellen tulajdon s tekintve birtokjogukat érvényesíthessék. — A vevőnek csak az általa kifizetett s a gyerme-