Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. X. folyam (Budapest, 1874)

141 Ha a telekkönyvi tulajdonos tulajdonjoga peressé tétetik, aze részbeni per eldöntése előtt birtokjogát nem érvényesítheti. (Dtár VII. f. 113.) Telekkönyvileg a helyszínelés alkalmával bejegyzett közös tulajdonjog, tényleges birtoklás nélkül is jogot ád a tulajdonostársnak a vagyonközösség megszüntetését és ebből kifolyólag a természetben fel nem osztható vagyon bírói árverésen leendő eladatását szorgalmazni, ha az ellenfél a telekkönyv hibás felvételét is, illetőleg kizárólagos tulajdonjogát be nem bizonyítja. (Dtár. VIII. f. 155.) Ingatlanokra vonatkozó tulajdonjog iránti perben hozandó ítélet csakis felperes tulajdonjogának kimondására s ennélfogva csak arra terjedhet, hogy alperes felperes tulajdonjogának elismerésére köteleztetik. — A tulajdonjog telekkönyvileg leendő bekeblezése azonban a tulajdon iránti perben eljárt polgári tszék által élnem rendelhető. (Dtár. VIII. f. 157.) Ha a tulajdonjog oly korlátolással van bejegyezve, hogy az a telekkönyvileg bejegyzett tulajdonos halála után bizonyos megnevezett személyekre szálljon át, a telekkönyvi tulajdonos ezen ingatlanok felett nincs jogosítva intézkedni, s illetőleg intézkedései folytán telekkönyvi bejegyzések nem eszközölhetők. (Dtár. VIII. f. 173.) A tulajdon vagy birtokjog iránt folytatott perben, a kereseti birtok elvont haszonvételei megtérítésének kötelezettségét a birtok jó vagy roszhiszemüsége szabályozza (Dtár VIII. f. I. 177.) Birtokjoga ugyan csak a telekkönyvi tulajdonosnak van, de hogy nem ez, hanem egy harmadik fél birtokolja az ingatlant, a birtokolás roszhiszemüségét még magában véve meg nem állapítja, ha a perben oly ténykörülmények, melyek a roszhiszemüségre engednének következtetést, fel nem hozatnak. (Dtár. VIII. f. II. 177 ) A tulajdonos nevében harmadik személy által kötött szerződés habár a meghatalmazottként szerződőnek e részbeni meghatalmazása közvetlenül be nem igazoltatott is, a tulajdonosra érvényesnek mondandó ki, ha az által, hogy a szerződésben emiitett birtokot tényleg birtokába vette s e birtoklást hosszabb ideig folytatta, arról miszerint a szerződés tudtával s beleegyezésével köttetett meg, tudomásának jelét adta. A követett bizonyításnak helye van oly esetben is, ha a bizonyított tényből vont következtetés nem feltétlen bizonyosságot, hanem tekintettel a fenforgó eset körülményeire, biztos meggyőződést eredményez. (Dtár. VIII. f. 181.) Vagyonközösség megszüntetése végett indított perben, felperes illetőségének kiadatása csak azon esetben rendelhető el, ha felperes a felosztás mikénti létesitése iránti tervet a perben felmutatta, vagy a vagyonnak birói árverés utján leendő eladatását kérte és e körülmények a perben megvitattattak. (Dtár. VIII. f. 189.) A telekkönyvi helyszínelés előtt létrejött adásvevési szerződés alapján a telekkónyvezett ingatlan vagyonra követelt tulajdonjog érvényesítése csak kiigazítási kereset utján lévén eszközölhető, — a birtokbíróság előtt indított tulajdonkereset, mint ily esetben helyt nem fogható, elutasítandó. (Dtár. VIII. f. 192.)