Dárday Sándor - Gallu József - Szeniczey Gusztáv - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. IX. folyam (Budapest, 1873)

98 donos hányadokban meg nem határozott jutalékára árverés el sem rendelhető; jóllehet, hogy panaszló D. Katalint illető részt kérte árverés alá venni, de tekintve, hogy e részt azon esetre, ha az arány kitüntetve nem volna, különben is hiába czimezte volna fele, harmad stb. részének ie, tekintve, hogy a birtokállási lapon D. István és neje D. Katalin „közösen" találtatik bevezetve, és ezen egyszerű megjelölés „közösen" az osztrák ptr. értelmében feltétlenül megállapítja azt, miként az illetők egyenlő aránybani tkkvi tulajdonosok, és hogy ennélfogva kérdéses tlkkvi ingatlanok fele része egyik, fele része pedig a másik tulajdonost, tehát D. Katalint illeti, tekintve, hogy az arányt tlkkvi tulajdonosokul bevezetett házastársak között, az osztrák ptrs 1236. §-a világosan meghatározza, mindezeknél fogva a tulajdonjog aránya jelen esetben is törvényileg meg lévén határozva a kért árverezés elrendelendő volt. Végül elrendelendő volt az árverezés azért is, mert a bemellékelt 3062/872. számú végzés tanusitása szerint, D. Istvánt illető részére az árverezés elrendeltetett. Kérte tehát a végzés megsemmieitése mellett a tszéket utasitani, hogy az árverezést elrendelje, és ezen semmiségi panasz beadása által okozott költségeket megfizesse. A m. k. Curia,mint semmitőszék, a fentebbi végzést a ptr. 297. §. 1. pontja alapján megsemmisítette, s a kir. tszéket ujabb végzéshozatalára utasitotta; mert a zilahi 173. számú tjkönyvben D. István és neje D. Katalin nevére felvett ingatlanok, valamely egyenetlen arány kitüntetése nélkül azok közös tulajdonaként lévén bevezetve, miután ehhez képest az idgl. törvk. szab. I. r. 12. fejezet 156. §. szerint e tekintetben mérvadónak veendő osztrák ált. ptkönyv 839. §. értelmében mindenik fél része egyenlőnek tekintendő, azon körülmény, hogy az árverési kérvényben egyszerűen a néhai D. Katalint illető rész árverése kéretett annak kiemelése nélkül, hogy ez az emiitett jegyzőkönyvben felvett, és végrehajtás alá vont 173. s 755. h. r. számú ingatlanok felét képezi, a kérvény visszautasítására nem elégséges indok; ez okból a semmiségi panasztak helyt adni, a bíróságnak a semmiségi panasz költségeiben leendő elmarasztalása iránti kérelemmel azonban panaszlót, miután a felhozott hiánynál fogva kérvénye elég szabatosan szerkesztve nem volt, s ekként annak visszautasítása által nyitván való vétség elkövetve nem lett, elutasítani kellett.