Dárday Sándor - Gallu József - Szeniczey Gusztáv - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. IX. folyam (Budapest, 1873)

71 hogy ezen választott bíróság az eljáró tszéket, az alperes által állítólag közbevetett semmiségi panasz mellőzésével a végrehajtás foganatosítására akkor kérette meg, midőn a fizetés teljesítésére kitűzött 24 órai határidő panaszlónak a ptr. rendelkezéséből következtetett érvelései szerint még le nem járt, a megkeresés folytán elrendelt végrehajtás megsemmitésére azért nem szolgálhat, mivel a választott tőzsdebiróság eljárása ellen átalában jogorvoslat megengedve nincs, mivel továbbá a megkeresett kir. tszék a megkeresés foganatosítása által, a ptr. 297. §-nak egyik pontját sem sértette meg; de különben is az egyidejűleg felterjesztett végrehajtási iratokból derül ki, hogy panaszló fizetési kötelezettségének a végrehajtás folyama alatt sem tett eleget, mert továbbá a tőzsdei szabályok nem kívánják, hogy a megkeresvény s ítélet minden választott biró által alá írva legyen. II. (1873. május 13-án 7876. sz. a. kelt határozat.) Oeszterreicher M. A. felperesnek, Gr. Adolf alperes ellen, 1896 ft 86 kr s járulékai iránti perében, a pesti áru és értéktőzsde választott bírósága alperes igazolási kérelmét a megjelenési határidő elmulasztása miatt 1873. évi ápril 24-én kelt 241. sz. a. végzésével elutasította, később pedig alperesnek e végzés ellen beadott semmiségi panaszát f. é. ápril 24-én kelt 247. sz. a. végzésével, a tőzsderendszabályok 29. §. értelmében ismét visszautasította. — Panaszló ezen utóbbi végzés ellen f. é. ápril 28-án 252. sz. a. semmiségi panaszt adott be; mert választott bírósági eljárásban is a ptr. 505. §. értelmében semmiségi panasznak van helye; előbbi semmiségi panasza tehát nem volt visszautasítható, mert a tőzsdeszabályok 29. §-a a jogorvoslatot, de nem a perorvoslatot zárja ki, s az előbbit is csak akkor, ha ítélet, s nem végzés ellen intéztetik. A m. kir. Curia, mint semmitőszék, a semmiségi panaszt visszautasította; mert az 1870. évi II. tczikk által, a pesti áru és értéktőzsde bírósága mint választott bíróság hatáskörére és eljárására nézve, ugy mint az, az 1868. 54. tczikk életbeléptetése előtt fenállott helyreállíttatván, miután ezen választott bíróság ítéletei, s átalában egész eljárása ellen, jogorvoslat nem hasz-