Dárday Sándor - Gallu József - Szeniczey Gusztáv - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. IX. folyam (Budapest, 1873)

65 lőn őt nemcsak elhagyni, hanem ellene válópert is inditanj, s e mellett a nagy-selyei kir. járásbíróság előtt vádlólag fellépni, minek következtében férje bűnügyi uton elmarasztaltatott. D. alatti melléklet pedig tanúsítja, hogy férje ingó vagyonát pusz­titja, s ez által kérelmesnő igényét meghiúsítani törekszik. Ezenkívül megilleti kérelmesnőt férje vagyonából a tisztességes eltartást is, melyet ő, a jelen drágaságot tekintve, naponkint 1 frtban számított fel. Ezeknél fogva kérte, hogy: 1. férje birtokában levő ingóságok; 2. a nagy-selyki határban levő ingatlanok zár alá vé­tessenek; 3. hogy az A. alatti egyezmény 2-ik pontjában említett 200 frt készpénz s járulékai iránti, valamint az 1 frtban napon­kint felszámított eltartási, ugy a zárlat foganatosítása, per és biztosítási költségei megtérítése iránti követelésére nézve, a kérelmezett birtokában levő ingóságokra 1200 frt erejéig a biz­tosítás elrendeltessék. A segesvári kir. törvszék 1872. évi decz. 30-án 6230. sz. alatt kelt végzéssel, a kérelmezőt egyéb tekintetben elutasítva, az általa követelt tartási dijt naponkénti 40 krban állapította meg, s annak, ugy a költségek fedezése végett panaszlott ingó vagyonára a biztosítást elrendelte. Ez ellen Th. Mihály panaszlott azon hó 12-én 891. sz. a. semmíségi panaszt adott be, melyben a neheztelt végzésnek az őtet terhelő, illetőleg: ellenfele eltartási követelésére vonatkozó részét törvénytelennek nyilatkoztatta, azon okból, mivel ez meg nem lévén esedékes, sőt még kérelmesnőt nem is illetvén, a fize­tési meghagyás alakjában elrendelt végrehajtásnak helye nem lehet; ugyanis: 1. az ált. polg. t. 93. §-a szerint, a nőnek nem szabad férjét önkényileg elhagyni, ha pedig az elválásra törvényes okok forog­nak fen, követelheti ugyan férjétől az eltartást, de nem előbb, mint csak akkor, miután a biróság a külön lakást megengedi; 2. még akkor Í3, ha a férj eltartás kiszolgáltatása iránti kötelezettségére a feltételek léteznének, a férj a 117. §. szerint előlegesen kihallgatandó, és csak a megkisérlett egyezség meg­hiúsulása esetében, kötelezhető az eltartás fizetésére; 3. minden végzésben, mely által valaki valaminek tel­jesítésére köteleztetik, a kötelezettség teljesitési határidők­5 Döntvénytár. IX.

Next

/
Oldalképek
Tartalom