Dárday Sándor - Gallu József - Szeniczey Gusztáv - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. IX. folyam (Budapest, 1873)

57 részben pedig további eljárást rendelt, ily esetben pedig a másodbirósági végzés érdemleges része ellen csak akkor lehet felebbezéssel élni, ha az elsőbiróság ujabb végzést hozand és ez az elleni felebbezés folytán már a másodbiróság is határozott. Alperesek ez ellen 1873. január 7-én 76. sz. a. semmiségi panaszt nyújtottak be; mert jelen ügyben egyedül a telekkönyvi rendelet lévén irányadó, a ptr. szabályai nem nyerhetnek alkalmazást. A m. kir. Curia, mint semmitőszék, a m. kir. Curia mint legfőbb itéló'széknek fenebbi számú és keltű végzését, a törvk. rendts 297. §. 1. pontja alapján megsemmisítette; mert jelen a zálogvisszaváltási jog telekkönyvi feljegyzését tárgyazó és a telekkönyvi rendelet I. r. 25. §-nak f) pontja szerint tárgyalandó és elintézendő nem peres telekkönyvi ügyben, tekintettel az átmeneti intézkedéseket tárgyazó igazságügyminiszteri rendelet XIX. cz. 6. pontjának intézkedésére, az 1868. évi 54. tcz. rendeletei alkalmazást nem nyernek, és a hozott birói határozatok elleni jogorvoslatok a telekkönyvi rendelet 142. és következő §-ai értelmében érvényesitendők, miért is ezen ügy harmadbirósági vizsgálata és elintézése a telekkönyvi rendszabályok nem pedig a törvk. rendts 291. §. alapján lett volna eszközlendő.