Dárday Sándor - Gallu József - Szeniczey Gusztáv - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. IX. folyam (Budapest, 1873)

II. RÉSZ. A m. kir. Curia, mint legfőbb ítélőszék határo­zatainak 198. Oly feltétel mellett történt zálogbaadás folytán, hogy a zálo­gos birtok ki nem váltása esetén a zálogtartók azt, bizonyos meghatározott jobbágyi szolgálmányok teljesitése mellett, bir­tokukba tarthatják — ha a zálogkiváltási határidő 1848 előtt lejárván, a kiváltási jog kellő időben nem érvényesíttetett, — a visszaváltás e jog elenyészte miatt, az ezen esetre kikötött jobbágyi szolgálmányok teljesitése végett pedig ezek meg­szűnte folytán kereset inditható nem lévén, az ily tartalmú jogügylet érvényesítése végett indított kereset elutasítandó . 97 215. Ha valamely ingatlan vagyon tulajdonjoga megitéltetik, az idő­közi haszonvételek iránti keresetével azonban felperes eluta­sittatik, mégis tartozik azon haszonvételeket, melyeket a bir­tok átadását elrendelő ítélet hozatala után, a birtok tettleges átadásáig beszedett, megtéríteni. A haszonvételek minősége és mennyisége részletesen be nem igazoltatván, a szokásos évi haszonbér veendő a kártérítési összeg meghatározásának alapjául 129 218. A tulajdonjogi bekeblezés eredeti érvénytelenség miatt megtá­madható, ha bebizonyíttatik, hogy az adásvételi szerződésbe valamely birtokrész helyrajzi száma helytelenül Íratott be és nem az, hanem más részlet képezte az eladás tárgyát. Azon körülmény, hogy valamely fél oly birtokot vett meg, melyről tudta, hogyannak tulajdonosa erre vonatkozó tulaj­A) A polgári magánjog anyagi részére vonatkozó határozatok. Dologbeli jog. Lap

Next

/
Oldalképek
Tartalom