Dárday Sándor - Gallu József - Szeniczey Gusztáv - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. IX. folyam (Budapest, 1873)

130 lönben a haszonvételekre nézve tett felperesi számítás ellen kifogást tesznek. A tárgyalás befejezte után az elsőbiróság alpereseket 148 ft kártérítési összeg, annak a kereset beadása napjától számítandó kamatai és a perköltségekben elmarasztalta. A pesti kir. ítélőtábla azonban 1872. évi nov. 18-án 37,280. sz. a. hozott Ítéletével az eljáró bíróság ítéletének megváltoztatásával felperest keresetétől elmozdította; mert a választott bíróság által 1868. évi okt. 18-án hozott a*/, alatti Ítélet szerint: felpereseknek haszonvétel iránti követelése, az alperesek ellenkövetelésével elenyésztettnek mondatott ki, s ezen Ítélet a birtoknak természetbeni átadását a közigazgatási hatóság által megadandó eldarabolási engedélytől feltételezvén, felperes az által hogy az engedélyt ki nem eszközölte, s hogy alpereseket, az ezek által indított rendes per lefolyását bevárva, a végrehajtható választott bírósági ítélet alapján az ingatlanság átadására nem kényszeritette, hanem a végrehajtást az f*/. szerint csak 1871. évi márcz. 13-án kérelmezte ; a birtok 1869. és 1870. évi haszonvételének elvesztését egyrészt maga okozta, másrészről az ingatlanságokat jelen pert megelőzőleg már birtokba is vette. A m. kir. Curia, mint legfőbb ítélőszék, pedig következő ítéletet hozott: A pesti kir. ítélőtábla ítélete az ügy érdemére nézve megváltoztatik, és az elsőbirósági itólet, a marasztalási összegnek azonban 50 ft s annak a per kezdetétől járó kamataira való leszállítása mellett, indokaiból hagyatik helyben. Leszállítandó volt a kereseti összeg 50 ftra, mert sem a keresetbe vett összeg, sem annak fele részének megállapítására alapul szolgáló bizonyítékok fel nem mutattattak, miután a haszonvétel kimutatására próbául felhozott D. alatti zárlati jegyzőkönyvben, mely különben is csak évi termésről szól, az 1., 2., 3., 4. pontok alatti termények csak kereszt számra jeleltetnek ki az 5., 6., 7. és 8. pontok alatt pedig csak a bevetett földek, valamint a 9., 10., 11. pontok alatti ugarnak kiterjedése említtetik, de sem az, hogy a keresztekből mi termés kerül ki, sem a vetés eredménye meghatározva avagy jelezve, annyival inkább azok értéke megbecsülve nincsen, az E. alatti puszta felszámítás pedig alperes puszta tagadása ellenében nyomatékkal nem bir, a követelés alá vett két évi haszon-