Dárday Sándor - Gallu József - Szeniczey Gusztáv - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. IX. folyam (Budapest, 1873)

125 elégíteni. Felperes ennélfogva R.-t be is perelte, s az el is marasztaltatott, de a követelés a másolatban bemutatott végrehajtási jegyzőkönyv szerint kielégítést nem nyert. Miután pedig az átruházó a követelésnek ugy valódiságáért, mint behajthatóságáért felelős, kéri azt a kereseti tőke, kamatai s költségekben marasztalni. A tárgyalásnál alperes védelme abban öszpontosult, hogy a szerződéstől felperes állt el; s igy annak 5. pontja szerint alperesnek az előpénzt megtartani jogában állott volna, azonban ő kegyelemből ennek fejében adta át R. kötvényét, hogy abból magának felperes, mennyiben lehet, kárpótlást szerezzen, de ezért felelősséget nem vállalt, s ezért — miután ajándékba adta, — felelősséggel nem is tartozik. A tárgyalás befejezte után az elsőbiróság felperest 60 frt tőkében és 37 frt 65 kr. perköltségben elmarasztalta, a kamatok megfizetése alól azonban felmentette. A pesti kir. Ítélőtábla azonban 1872. évi november 25-én 35,697. sz. alatt hozott ítéletével az elsőbiróság ítéletét megváltoztatta, s alperest a 60 frt tőkének megfizetésében csak azon esetre marasztalta el, ha felperes a részére odaítélt pótesküt arra nézve leteszi, hogy a kérdéses kötvényt neki alperes az általa eladott házra előlegezett 60 frt visszaadása fejében adta át; mert: a keresethez B. alatt csatolt és alperes által nem kifogásolt végrehajtási jegyzőkönyvvel az A. alatti kötvényt kiállító R. Simon fizetési képtelensége kellőleg igazolva lévén, tekintve, hogy az eskü alatt kihallgatott tanuk közül szabályszerűen egyedül Nagy Gábor bizonyítja azt, hogy alperes a kereseti kötvény behajthatóságáért jótállást vállalva, R. Simon fizetési tehetetlensége esetén magát annak értéke megfizetésére kötelezte, — ezen egy tanú vallomása által felperes keresete mellett félbizonyiték lévén előállítva, annak kiegészítése végett a fentebb szövegezett pótesküt felperesnek odaítélni, s ettől az ügy eldöntését függővé tenni kellett. A m. kir. Curia, mint legfőbb Ítélőszék, azonban a királyi tábla ítéletének megváltoztatásával az elsőbiróság ítéletét hagyta helyben. Indokok: a királyi tábla Ítélete azért volt megváltoztatandó, mert alperes önmaga is beismeri a Székely Zs. tanuja által bizonyított azon ténykörülményt, hogy ő az A. alatti kö-