Dárday Sándor - Gallu József - Szeniczey Gusztáv - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. IX. folyam (Budapest, 1873)

117 alperesi kifogás sem, hogy az 1. sz. alatti szerződésben felperesek adásvevés jogczimén adták át házukat; mert a tanuk által a csere ügyletnek létrejötte bebizonyíttatván, azon körülmény, hogy egyik házról adásvevési szerződés Íratott, ezen csere ügylet létrejöttét ki nem zárja. 209. Sommás visszahelyezés! perben azon körülmény, hogy alperesek a birtokháborítást nem a maguk részére , hanem egy harmadik, a perbe nem is idézett egyén megbízásából követték el, s az erőszakosan elfoglalt vagyont tényleg a megbízó birtokolja, a visszahelyezési kereset indokául nem szolgálhat, és ha az alperesek által történt birtokháboritás, valamint a sommás visszahelyezés egyéb feltételei kellőleg igazoltatnak, a visszahelyezés — tekintet nélkül azon körülményre, hogy a birtokháboritás kinek részére, vagy megbízása folytán eszközöltetett — elrendelendő. (1873. február hó 17-én 1386. sz. alatt.) Idősb P. Antal felperes M. Pál és ifjú P. Antal ellen indított sommás visszahelyezési keresetében előadta, hogy nevezett alperesek őt a szegedi alsó tanyákon lévő 2264. sz. alatti tanyaházából s az e körüli 32 holdnyi szántóföldjéből kidobták, mit ugy azt is, hogy a fentebbi ingatlanokat több évek sorain át háboritás nélkül bírta, tanukkal kész bobizonyitani, kéri magát a fentebbi ingatlanok birtokolásába visszahelyeztetni s alpereseket a költségben elmarasztalni. A tárgyalásnál alperesek tagadták s e részben tanukra hivatkoztak, hogy a kérdéses birtok alperes tulajdona lenne; s igy abba több döntvények szerint már ezen oknál fogva sem helyezhető vissza; mert e birtok felperes nejére S. Ágnesre háromlott s annak nevére van telekkönyvileg is felvéve. Tagadták továbbá alperesek, hogy ők erőszakot tettek volnaj mert felperest felesége S. Ágnes parancsolta ki kegyetlenkedése miatt a tanyából, tehát nem alperesek dobták ki őt,