Dárday Sándor - Gallu József - Szeniczey Gusztáv - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. VIII. folyam (Budapest, 1873)

65 Gyulának a szabadon választandó sommás szóbeli eljárás alá történt alávetése, felperes és T. Gyula között személyes jogviszonyt állapit meg, mely alávetés iletve kikötés az által, hogy alperesek é kérdéses jelzáloggal terhelt ingatlan állítólagos tulajdonosai lettek alperesek irányában kötelezővé nem vált, — alperesek nem lakván e bíróság területén, másrészt a keresetileg követelt kamatok két évnél régiebbek lévén, e bíróság illetékességét a ptr. 30. s 93. §-ai alapján leszállítani kellett. Ez ellen felperes 1873. január hó 17-én 999. sz. a. semmiségi panaszt adott be; mert a végzés folytán a telekkönyvi törvény ignoráltatott, de különösen a telekk. rendt. 62. szakaszának azon rendeletét, mely szerint a bekeblezési jog közelebbi meghatározásai, melyek magából a telekkönyvből ki nem vehetők, azon okirat tartalma szerint itélendők meg, melyek folytán a bejegyzés megengedtetett. A nevezett bíróság figyelmen kivül hagyta mindezt azáltal, hogy el nem ismerte, miszerint a jelzálogos tulajdonosa ellen, melyekkel birt a személyes adós ellen, ezek szerint tehát a sommás eljárás megállapítandó lett volna; mert a nevezett járásbíróság illetősége a személyi illetékesség szempontjából nemcsak a kötvényben foglalt szabadbiró választási jogból következett, hanem azért is, mivel a jelzálog a nevezett bíróság területén fekszik. A m. kir. Curia mint semmitőszék, a neheztelt végzést, a ptr. 297. §. 5. pontja alapján mégsem misitette, s az eljáró bíróság illetőségét megállapítván, azt további szabályszerű eljárásra utasitotta; mert a kereset alapjául szolgáló kötelezvényben, a sommás szóbeli eljárás szabadon választandó biróság előtt kiköttetett, minthogy pedig azon ingatlan, melyre a kötelezvény betáblázva van, minden az ingatlanra bejegyzett feltételek s kötelezettségeknek teljes épségben leendő fentartása mellett a perbe vont alperesek feltételes tulajdonába ment át, felperes jogosítva van a kötelezvényben foglalt szabad biróválasztási jogot és az ott kikötött sommás eljárást alperesek ellen is érvényesíteni, minthogy a jelzálog megvétele által nemcsak a betáblázott tőke s járulékai iránti kötelezettség, hanem a betáblázott kötelezvényben foglalt egyéb feltételek is az alperesekre, mint elő1 ^jegyzett tulajdonosokra, átháromlottaknak tekintendők; az eljáró biróság ezek szerint az által, hogy magát a felperesi keresetre nézve illetéktelennek mondotta, a ptr. 297. §-ának idézett pontja alá eső semmiségre szolgáltatott okot. Döntvénytár. VIII. °