Dárday Sándor - Gallu József - Szeniczey Gusztáv - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. VIII. folyam (Budapest, 1873)

19 pedig az okból , mivel a biró küldése kérdése még el nem döntetett, tehát a második tárgyalási nap veendő első határnap gyanánt, a mikor is alperes illetőség elleni kifogását megtermi jogositva volt; mert jelen ügynek eldöntése birósági eljárás alá nem tartozik, hanem közigazgatási útra, ugyanis a nyugdij-szabályok 1. §. e) pontja alapján a város mint közigazgatási hatóság jogositva van tisztviselői fizetését utalványozni, beszüntetni, végkielégítést megszavazni, a meg nem elégedő félnek jogában állván a közgyűlés illetve, a belügyminisztériumhoz folyamodni sértett jogának orvoslása végett, miért is az illetőség a ptf. 8. és 297. §.ellenére állapíttatott meg; mert végül a biró-küldés iránti kérelemből nem következik annak beismerése, hogy az ügy birói ellátás alá tartozik. A m. kir. Curia, mint semmitőszék a semmiségi panasznak helyt adott, az eljáró biróságnak megtámadott végzését, az ennek folytán tartott tárgyalással és hozott Ítélettel együtt, a polg. törvk. rendt. 297. §. 1. pontja alapján megsemmisítette, felperest pedig idő előtti kérelmének érvényesítése végett előlegesen a közigazgatási útra utasította, és alperes felebbezését az idézett törvény 302-ik §-a értelmében annak visszaadatni rendelte. Mert : a kereset alapjául szolgáló nyugdijazási szabályok a városi közgyűlésen alkottatván és a m. kir. belügyminiszter által hagyatván helyben, azon viszony, mely ebből folyólag az alperes városi közönség és felperes, mint hivatalnoka között fenforgott, a felhivott szabályok 1. §. e) pontja és 13. §-ához képest is első sorban közigazgatási uton rendezendő, minélfogva a birói beavatkozás csak azon esetben vétethetnék igénybe, ha a közigazgatási uton kimeritett jogorvoslatok sem vezetnének czélhoz és ekkép a kérdés vitássá válnék.