Dárday Sándor - Gallu József - Szeniczey Gusztáv - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. VIII. folyam (Budapest, 1873)

162 aommás eljárás utján perrel érvényesítheti, — végre minthogy alperes késedelmes bérlet fizetésének semmi helyes vagy elfogadható indokát sem adta, ugyanazért a fen hivatkozott törvénvek, de a pestvárosi köztudomású házbérszabályok értelmében is, a felperesi keresetnek helyt adni s ekként az alsóbiróságok ítéletének megváltoztatásával a bérletet megszűntnek kimondani s alperest a bérletnek 1873. évi május 1-én leendő odahagyására kötelezni kellett. 188. A kézi zálogot a zálogtartó az eredeti zálogos összegnél nagyobb összegért alzálogba adván, a tulajdonos csak a zálogért nyert s nem azon nagyobb összeget tartozik a zálog kiváltása fejében megfizetni, melyért a zálogtárgy alzálogba adatott, — kivévén, ha az alzálogtartó bebizonyítja, bogy arról, miszerint a zálogtárgy nem az azt alzálogba adó tulajdona, tudomása nem volt s ennélfogva azt mint önálló zálogtárgyat vette jóhiszemtíleg zálogba. (1873. évi febr. 5-én 918. sz. a.) Özv. St. Istvánné, H. Ede elleni keresetében előadta, miként elhunyt férje egy ezüst pohárról szóló zálogczédulát B. Józsefnél 6 ftért elzálogosított. B. József ezen zálogczédulát később alperesnek, — állítása szerint 10 ftban — alzálogba adta, ki azt most kiadni vonakodik, kéri tehát, miszerint alperes megidéztetvén, 6ft lefizetése s illetőleg felvétele után zálogjegyének kiadására utasittassék. A tárgyalásnál alperes beismerte, hogy a zálogjegy nála van s késznek is nyilatkozott annak kiadására, ha felperes azon 25 ftot, melyet ő B. Józsefnek az alzálogba adás alkalmával kölcsönzött, visszafizeti. Felperes azonban ragaszkodott ahhoz, hogy miután ő a zálogjegyet csakis 6 ftért adta zálogba s erre ezen összegnél többet nem kapott, alperesnek csakis ezen összeget van joga követelni, s azért ismételve kéri azt ezen összeg lefizetése után a zálogtárgy visszaadására kötelezni.