Dárday Sándor - Gallu József - Szeniczey Gusztáv - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. VIII. folyam (Budapest, 1873)

140 78. helyr. szám alatt 1/4 teleknek fele részét természetben felperesek birtokába átadja, s 1867. évi július 29-től kezdve az átadásig időközi haszonvétel fejében évenkint 16 frt 50 krt fizessen, a nevezett teleknek özv. K. Jánosné született V. Sárát illető fele részére, ugy a további haszonvételek iránti koresetükkel felperesek elutasittatnak. Mert: felperesek a kérdéses telekre mint tulajdonostársak az idézett telekjegyzőkönyvbe be lévén vezetve, az osztr. polg. törvénykönyvnek, az ideig], törv. szabályok 21. §-a által e részben érvényben fentartott 322. §-a értelmében ezen illetőségükre nézve a birtokjog őket is illeti; és minthogy az édes anyjuk és alperesek között 1858-ban az egész V4 telek iránt létrejött adásvevési szerződéshezi hozzájárulásuk alperes által nem bizonyittatott, felperesek illetősége felett édes anyjuk, beleegyezésük nélkül, nem szerződhetett. Az ezen illetőségre az özvegy által felvett vételárból a gyermekek kiházasitására vagy az atyai adósságok törlesztésére netán tett kifizetések, alperest csak ezen összeg visszakövetelésére, de nem a tulajdonjog igényletére jogosíthatják, és igy alperes, felperesek irányában, az őket illető tulajdonjárandóságra nézve erősebb jogot nem igazolt; miért is őt ezen illeték átadására kötelezni kellett. Felperesek tulajdonjárandósága azonban a kérdéses 1/4 telek felére volt szorítandó; mert saját előadásaik, ugy L. János, V. György és N. Sándor kihallgatott tanuk vallomásai szerint K. János az öröklött V4 telket eladta, s a keresetbeli % telket a J. árváktól megvett házért és V4 telekért elcserélte, ugy hogy a mostani telket a házasság alatt szerezvén, ezen szerzeményből az 1840. VIII. törvczikk 8. §-a értelmében az özvegyet felerész illette, és ez okból a bagaméri 92. számú telekjegyzőkönyvben az özvegy nevére tett határozatlan bejegyzés az V4 telek fele részére terjed ki, és minthogy erre vonatkozólag az általa kötött adásvételi szerződés érvényes, és alperes ennélfogva ezen fele részhez tulajdonjogot nyert, és az eladó özvegy jogán ezen fele részt természetben igényelheti, a visszaadást sem lehetett elrendelni, és felpereseket ezen felerész visszaadása iránti keresetükkel el kellett utasítani. Alperes képviselője, F. L. János, G. Pál, L. István és K. Mária kihallgatásától elállván, M. Bálint pedig, mint jelen perben egyik felperesnőnek férje, amúgy sem döntő és nejét nem kötelező saját hozzájárulása iránt hivatván fel tanúnak, s ezen tanú