Dárday Sándor - Gallu József - Szeniczey Gusztáv - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. VII. folyam (Budapest, 1873)

96 bejegyezve, s ennek folytán azok tényleges birtoka is őt illetné, azonban alperes K. Pál azokat jogtalanul birtokolja; míértis magát birtokba helyeztetni, illetőleg alperest a kérdéses ingatlanok fele részének átadására köteleztetni kéri. Ennek ellenében alperes azt vitatja, hogy felperes örökösödés czimén lett a helyszineléskor, mint tulajdonos felvéve, azonban nem őt, az alperest illeti végrendelet alapján az örökjog, s felperes sem a helyszineléskor, sem az előtt a kérdéses ingatlanok birtokában soha sem volt, s a helyszínelés ennélfogva hibásan eszközöltetvén, alperes a telekkönyv kiigazitása iránt pert is indított, melynek befejezte előtt felperes birtokperének helye nem lehet. A tárgyalás befejezte után az elsőbiróság felperest keresetével elutasította, főleg azon indokoknál fogva, mert alperes bebizonyította, hogy a kérdéses vagyonban ő örökösödvén, tényleges birtoka jogos alapon nyugszik. A kir. tábla azonban 1870. évi ápril 25-én 5306. sz. alatt hozott Ítéletével az elsőbirósági Ítéletet megváltoztatta s alperest az ó-besenyői 1001. sz. tjkönyvben bevezetett ingatlanok fele részének kiadására kötelezte; mert: a periratoknál levő 1860. évi ápril 24-én kiállított telekkönyvi hiteles másolatból kitűnik, miszerint az ó-besenyői 1001. számú telekjegyzőkönyvbe bevezetett ingatlanok névszerint egy egész úrbéri telek háromnyolczada, ugy nemkülönben 7485. 8132. helyr. szám alatti szőllők fele részben felperes nevére lettek telekkönyvezve; minthogy ennek ellenében felperes kiigazítási keresetét csak a felszóllalási határidő és jelen kereset beadása után inditotta meg, felperes, mint jelen kereset beadásakor meg nem támadott telekkönyvi tulajdonos, jogosítva volt tulajdonjogának kifolyásaként az Őt törvényesen illető birtoklást követelni, s mennyiben ebben alperes által akadályoztatott, az részére megítélendő, illetőleg ez utóbbi a kereset alá vett ingatlanok átadásában marasztalandó, s ezen oknál fogva az elsőbirósági ítélet megváltoztatandó volt. Azon kérdés eldöntése, vájjon felperes helyesen lett-e telekkönyvi tulajdonosként bevezetve? s vájjon a közös apai végrendelet ezen ingatlanokra tulajdonjogát mily mértékben korlátolja, jelen birtok kereset tárgyát nem képezheti. A magy. kir. curia, mint legfőbb ítélőszék azonban a kir. tábla ítéletének megváltoztatásával az elsőbiróság Ítéletét oly