Dárday Sándor - Gallu József - Szeniczey Gusztáv - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. VII. folyam (Budapest, 1873)

Miután pedig ezen ítéletet a gondnok jogérvényre hagyat emelkedni, jelenleg minden törvényes ok nélkül panaszkodik, hogy annak alapján a végrehajtás elrendelése megtagadtatott, 565. Miután a mezei rendőri kereset, tekintet nélkül arra, vájjon a kár egyedül gondatlanságból, avagy szándékosan követtetett el, az 1840. IX. tczikk 4. §-a értelmében a sommás szóbeli perekről szóló 1836. 20. tczikk szabályai szerint volt tárgyalandó és elintézendő, ha pedig a pénzbeli marasztaláson kivül a törvény nyomán még testi büntetés is alkalmazandó volt, akkor az eljáró biró az ügyiratokat ítélethozatal után a fenyítő eljárás megindítása végett a törvényszékhez bemutatni tartozott; miután továbbá a ptr. 93. §. h) pontja értelmében minden mezei rendőri ügyek, melyek az idézett törvény hatályban léte alatt polgári uton tárgyaltattak, ezentúl sommás eljárás alá tartoznak: a mezei rendőri kereset azon esetben is,ha szándékos kártétel miatt a kár kétszerege iránt indíttatik, első vonalban polg. uton tárgyalandó, s fenyítő uton megtorlandó cselekmény fenforgása esetében a ptr. 10. §-ának második kikezdése alkalmazandó. (1872. nov. 14-én 13,246. sz. a. kelt határozat.) Gr. Fülöpnek, Cs. János és társai ellen szándékosan okozott kár fejében 20 frt. és járulékai iránt indított sommás perében, a szegedi kir. járásbíróság, 1872. évi szept. 9-én 9189. sz. a. kelt ítéletével, felperest keresetével elutasította, és alperes részére 6 frt 50 kr. ügyvédi munkadíj s bélyegköltség fizetésében elmarasztalta; mi ellen felperes semmiségi panaszszal élt; mert: 1) a semmitőszék 1079/70. sz. a. határozata szerint, sommás eljárásban, ha valamely fél képviselőjének meghatalmazása hiányos, az illető felet meg nem jelenésért elmarasztalni nem lehet, hanem ha a szükséges kiigazítás azonnal nem cszkö-