Dárday Sándor - Gallu József - Szeniczey Gusztáv - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. VII. folyam (Budapest, 1873)
29 546. x4zon körülmény, hogy a biztosítási társulattal kötött szerződésben a kárösszeg meghatározására választott bíróság van kikötve, nem zárja ki a rendes bíróság illetékességét ezen kárösszeg megállapításra nézve azon perben, mely a kártérítési kötelezettség kimondása és teljesítése iránt Indíttatott. Az illetékességi kifogások elvetése esetében, a felmerült kifogási költségek iránti intézkedés az érdemben hozandó ítéletre tartozik. (1872. szept. 11-én 10,041. szám a. kelt határozat.) M. Ignácznak, a triesti „Azienda Assicuratrice" biztosító társulat ellen, 2810 ft 10 kr és járulékai iránti indított kártérítési perében, a pesti kir. tszék, 1872. évi jun. 17-én 22,323. szám a. kelt végzésével, birói illetőségét megállapítván, az ellenirat beadására határnapot tűzött ki és alperesi társulatot 25 ft kifogási költségben elmarasztalta. Ez ellen alperes részéről f. é. június 24-én 24,H29. szám a. semmiségi panasz adatott be; melynek indokául felhozatik, hogy a tszék egyedül azon kérdést bírálhatja, váljon felperes irányában alperes kártérítési kötelezettséggel tartozik-e vagy sem. A kártérítési összeg mennyisége felett pedig az A. alatti biztosítási kötvényre vezetett feltételek 19. §-a szerint egyedül a választó bíróság határozhat; — hogy továbbá helytelen ama indok, miszerint a kárpótlási összeg kérdésének eldöntésére a választott bíróság egyedül az esetben lenne hivatva, ha a kárpótláshoz való jog a társulat által elismertetik, mivel a választott bíróság határozati joga ily 2eltételekhoz kötve nincsen, tehát a választott bíróság határozati joggal bir a kárpótlás mennyisége iránt, akár elismertetett a társulat részéről a kárpótláshoz való jog, akár nem; hogy végül a kárpótlási jog iránti kérdés nincs oly szoros összefüggésben a kár mennyisége iránti kérdéssel, miként mindkettő egy ítéletben volna megoldandó, — s hogy nem indokolt a végzés ama része, mely szerint alperes a perköltségekben elmarasztaltatott ; ezek alapján