Dárday Sándor - Gallu József - Szeniczey Gusztáv - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. VII. folyam (Budapest, 1873)

21 illető k özségbeli bíróság szabályszerűen nem alakulhat; más község birósága ellenben, mint a melynek területén a perei felek laknak a ptr. 475. §-a szerint, az ügyben hasonlólag biráss kodhatik; ekkép a fenforgó kereset helytelenül lett a községbiróság elé utasitva, s ez okból a semmiségi panasznak helyt adni kellett. 541. A pír. 304. §-a alapján hivatalbóli felterjesztésnek és megsemmitésnek csak azon esetben lehet helye, ha valamelyik fél részéről a felebbezés törvényes időben és a törvény által megengedett esetben szabályszerűen lett közbevetve, minthogy ellenkező esetben a felebbviteli biróság által az ügy egyátalában felülvizsgálat alá nem vehető. (1872. július hó 9-én 7718. sz. a. k. határozat.) M. Lajos s érdektársai, mint néhai özvegy Sz. Györgyné T. Júlia örökösei felpereseknek, Sz. Elek, Zsigmond és László mint néhai Sz. György jogutódai alperesek ellen a mátészalkai 56. 58. és nyircsaholy 7. és 399. szám telekjegyzőkönyvek kiigazítása iránt Szatmármegye fenállott nagy-károly telekkönyvi tszéke előtt folyamatba tett perében az emiitett tszék 1870. évi febr. hó 26-án kelt 275. sz. alatti ítéletével felpereseket keresetükkel elutasította, a pesti kir. ítélőtábla pedig, 1871. évi május hó 30-án kelt 33791. sz. alatti végzésével, az eljáró tszék ítéletét megváltoztatván, felpereseknek a telekjkönyvek kiigazítására irányzott keresetük érvényesítése iránti jogukat megállapította; a m. kir. Curia, mint legfőbb ítélőszék végre, az alperesek felfolyamodásával felérkezett iratokat hivatalból észrevett semmiségi eset folytán felterjesztette, megjegyezvén, miszerint tekintettel a ptr. 294. §-ára a másodbiróság határozata végzés alakjában felülviszgálatának tárgyát nem képezheti, s így felperesek a másodbiróság eljárása folytán a felébb folyamodásilag kérelmezett felülvizsgálat jótékonyságától elzárva lettek. A m. kir. Curía, mint semmitőszék az iratok visszaküldése mellett a legfőbb itélőszéket értesítette, miszerint a kir. ítélő-