Dárday Sándor - Gallu József - Szeniczey Gusztáv - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. VII. folyam (Budapest, 1873)
229 xendbeszedésére, biztosítására és kezelésére forditattak, 1840XXII. tcz. 81.§-a szerint együttesen a csődtömeg által viselendők, minélfogva azoknak aránylagos viselését egy a csőd ellenében állott igénylő félre róvni a törvény megsértése nélkül nem lehet. Előadás napja: 1863. ápril 27-én 106. szám a. A kir. hétszemélyes tábla váltóosztálya F. F.-né szül. K. P.-nak, néhai N. F.-né szül. N. M. csődtömege ellen folytatott végrehajtási ügyében, melyben a fenállott pesti cs. kir. orsz. tszék 1860. szept. 25-én 11,159. szám a. hozott végzéssel, felperesnek részére, befektetések és beruházások, időközbeni haszonvételek nem különben kamatok, és fizetett dij czimén 3701 ft 12 kr o. é. összegnek, N. M. csődtömegéből való kifizetését elrendelte, — az időközbeni haszonvételek kamatai és költségek iránti követelésétől azonban elutasította, — felperes folyamodására a királyi váltófeltörvényszék 1862. szept. 17-én 2182. szám a. fentebbi számú és keletű eb. végzésnek nem felebbezett részét érintetlenül, azon részét pedig, melynél fogva az időközbeni haszonvételek összege után is követelt kamatok, felperes javára meg nem Ítéltettek, helybenhagyta", egyébként megváltoztatta és felperest a csődtömeg perbeli kiadásai és perügyelődijai aránylagos viselésének terhe alól felmentette, — mindkét fél felülvizsgálati folyamodását visszautasítván a felperesi elkésve beadott felülvizsgálati kérelmet, a perügyelői felülvizsgálati folyamodás folytán a kir. vftörvényszéki 1862. szeptember 17-én 2182. szám a. végzését megszüntette és a peres iratokat az elsőbirósághoz az általa 1860. szept. 25-én 11,159. sz. a. hozott határozatának végrehajtása végett visszaküldetni rendelte. Mert jelen végrehajtási ügy az 1840. XXII. tcz. rendelete értelmében folytatott igényper után keletkezvén, felperes az elsőbirósági határozat elleni folyamodását tartozott volna 3 nap alatt beadni, — azonban eb. végzést 1861. okt. 5-én vévén kezéhez, az ellen a folyamodást csak okt. 16. vagyis 12-ed napra adta be, minélfogva az, mint elkésett hivatalból is visszautasítandó lett volna.