Dárday Sándor - Gallu József - Szeniczey Gusztáv - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. VII. folyam (Budapest, 1873)
227 jószágokat illető haszonbérlői szerződések érvényteleneknek nyilváníttatnak. Indokok: Miután az 1840. XXII. tcz. 37. §-nak rendelete világosan megkívánná a haszonbéri szerződések érvényességére azt, hogy azok a nélkülözhetlen jólelküség mellett a) törvényes bizonyság előtt köttessenek, b) törvényes átadással megerősíttessenek, s c) az illető törvényhatóságoknak bemutattassanak, az pedig, hogy mindezeknek a csőd kiütését megelőzőleg kelljen megtörténniük; magából a dolog természetéből, moly szerint a bukott semminemű javairól többé nem rendelkezhetik, önkint folyna: az oly haszonbérlési szerződések, melyekben e három kellékből csak egy is hiányzanék, törvény értelmében, habár benső értékökre nézve kérdés nem forogna is fen, érvényeseknek nem tartathatnak. A törvény e rendeletét az A. és B. alatt beperesitett szerződésökre alkalmazva, miután az elsőben annak kötésekor, a törvényes bizonyság jelen nem volt, mert az, mint a szerződés kelte s aláírásai mutatják, csak egy kir. táblai hites jegyző előtt köttetett, ez pedig valamint a törvény kivánatának meg nem felel, ugy az átadáson megjelent törvényes bizonyság előtt több napokkal későbben tett viszonyos nyilatkozatok áltaí ki nem pótoltathatott: e szerződés mint az első törvényes kellék nélkül szűkölködő; — a B. alatti pedig miután az abban érdeklett jószág átadása, a csődnyitást kérő folyamodvány beadása után a megyei hatóságnak, a bemutatás pedig, mely nem a szolgabírói jelentés, hanem a megyei határozat napjától számitandó a csődmegrendelés után egész hónappal későbben történt volna, s igy kettős kellék nélkül szűkölködő — érvényeseknek annálkevésbbé tartathatnak, mennél kétségtelenebb az, hogy a jelen per folytában felhozottakból kitűnő azon körülmények, hogy a kérdéses szerződések épen azon időtájban köttettek, midőn a haszonbérbe vevő b. P. G. is a megbukott b. P. L. jószágai szükséges zárlásának megrendelése iránt maga is lépéseket tett s annak bukófélbeni állapotját tudhatta, mindamellett mégis a csődület küszöbén eladósult sógora többi hitelezői nyilvános károsításával némelyeknek kedvezni igyekezett, a fenidézett XXII. tcz. 37. §-a rendeletének lehető legszigorúbb magyarázatát s alkalmazását méltán kívánják meg. 15*
