Dárday Sándor - Gallu József - Szeniczey Gusztáv - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. VII. folyam (Budapest, 1873)

187 bizonyítás, támogatva a váltónak egyszerű megtekintése által, azon meggyőződésre vezetett, hogy a váltónak eredeti keletére 1861-ről utólagosan 1860-ra változtattatott. E törvényesen begyőzött hamisítási tény ellenében felperesnek lett volna feladata azt igazolni, hogy az olfogadás a kelet év eredeti számának megmásitása után, vagy hogy ezen megmásitás alperesnő beleegyezésével történt. S miután a keresetjog fentartására szolgáló ezen ellenbizonyítás felperes által a per folyamán nem teljesítetett. Miután továbbá 1861. október 4-én a váltó valódi kibocsátása napján az érvénybe visszaállitotr a magyar váltótörvény k. I. r. 9. §-a szerint alperesnő szenvedő váltóképességgel nem bírt. Miután végre alperesnő az őt csak eskü feltétele mellett felmentő eb. ítélet ellen felebbezéssel nem élt, az eb. ítéletet helybenhagyni kellett. (A vtk. I. r. 192. §-hoz.) 50. Megsemmisítésénél az elveszett váltónak a váltótörvényszékek arra, hogy vájjon az minden kellékekkel ellátva volt-e? szigorúan ügyelni nem tartoznak. (L. váltófeltszéknek 1863. szept. 16-án 3881. sz. a. határozatát.) F. A. által a pesti eb. vtszéknek f. 1863. aug. 10. 44,000 ez. a. kelt végzése ellen közbetett folyamodás folytán, melylyeí azon kérelmének, hogy egy, T. Z. által folyamodó rendelményére 600 ftról elfogadott és elveszett váltó megsemmisitésének hely nem adatott, a m. kir. váltóftszéken Végeztetett: A pesti eb. vtszéknek fenérintett keletű és számú végzése' tekintve: hogy elvesztett váltók megsemmisítésénél a vtk. I. r* 192. §-a szerint anélkül is nem a váltótörvényhez kötött váltói bíróságok arra: váljon az elveszett váltók minden törvényes kellékekkel ellátva voltak-e ? szigorúan ügyelni nem tartoznak, — megmásittatván, a 44,000. számú kérvényében másolatilag előterjesztett váltóra nézve a kért megsemmisítési eljárásnak