Dárday Sándor - Gallu József - Szeniczey Gusztáv - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. VII. folyam (Budapest, 1873)

172 nyes időben kivettnek tekinteni kelletvén, a semmiségi panasznak helyt adva, azon óvási oklevelet törvényesnek elfogadta, a fentérintett alsóbb birói határozatokat neheztelt részökben a vtk. II. r. 140. §-a alapján feloldotta, és az eljáró biróeágot ujabb érdemleges birói határozat hozatalára utasitotta, nem nehezteli részökben ugyanazon határozatok érintetlenül hagyatván. 39. Óvást ünnepnapon is fel lehet venni. (L. ftk. 1866. 5127. sz. a.) Teljes ülésben előadott 1866. nov. 27-én 5127. sz. a. D. M. Lugosi lakosnak R. N. S.f báró N. F., D. J. és W. A. alperesek ellen a pesti eb. kir. váltótszék előtt f. é. jul. hó 6-án 38,851. sz. alatti keresettel 2000 ft o. é. tőke és járulékai erejéig inditott, s a most nevezett tszéknek f. é. okt. hó 15-én 52,052. sz. a. hozott perdöntő végzése szerint mindannyi alpereseknek a felperesi keresetben, és járulékaiban lett elmarasztalásukkal eleőbiróságilag bevégzett váltóperében, a 2-odrendü alperes báró N. F. által közbenvetett semmiségi panasz és felfolyamodás folytán, a kir. vftszéken Végeztetett: A semmiségi panaszszal egybekötött felfolyamodásnak hely nem adatván, a pesti eb. kir. vtszéknek fennebbi száma és keletű perdöntő végzése, 2-odrendü alperes báró N. Ft, illetőleg, az abban felhozott indokok alapján és még azért is : mert a vtk. I-ső rész 110. §-a csak kivételt képez, a 104. és 109. §-ok alul és pedig az elsőre nézve, a mennyiben megengedi, hogy a váltónak bemutatásával, — melyet különben a fizetési napon okvetlenül eszközölni kell a váltótulajdonos ünnep közbenjötténél, a legközelebbi köznapig várakozhassék, mi a váltónak ünnepnapi bemutását nem akadályozván, az akkor eszközlött bemutatásnak hatályát alá nem áshatja; — utóbbira t. i. a 109. §-ra nézve annyiban képez a 110. §. kivételt, a mennyiben az ünnepnapra eső fizetési napot, a legközelebbi köznapra áthelyezvén, s a fizetésre azon köznap 12 óráig halasztást engedvén, ez ideig kizárja mind azon törvénykezési lépéseket, melyek előkerülő fizetés mulasztási esetben, adós ellen különben a szoro-