Dárday Sándor - Gallu József - Szeniczey Gusztáv - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. VII. folyam (Budapest, 1873)

162 Használtatott a kérdés és tér, mennyiben puszta telek lévén a tanuk vallomása szerint ugy fel, mint alperes de a közel lakó szomszédok által is, annyiban a mennyiben ezen telken marháikat azon tul lévő árokhoz hajtották; tehát nem pusztán felperes által, és ezen használatban még alperes elődje Sz. Mihály sem akadályozott meg senkit, ugy később alperes sem, midőn ezen puszta és többek által útnak használt telek birtokába jött, mindaddig, mig azon alperes, mint kizárólagos tulajdonos házat épített; hogy pedig eddig a kérdéses tér mások általi szabad használatában senkit sem akadályozott, tehát felperest sem, ez azon jogi elvnek tulajdonitható, hogy tulajdonával mindenki szabadon rendelkezhetik. Alperes tehát eltűrhette addig a meddig akarta, hogy a kérdéses téren, mint sajátján mások is szabadon járhatnak és használhatják, ebbe őt senki sem korlátolhatja, de az ellenkezőre sem lehet kényszeriteni. Hogy pedig alperes a kérdéses tért másoknak tovább nem engedi használni, azt ismét tulajdonjogánál fogva teheti, melynél fogva annak használatából mindenkit kizárhat. — A használatba akadályozó háboritásról tehát nem panaszolkodhat felperes sem, sőt inkább alperes emelhetett volna panaszt, menynyiben tulajdonában háboríttatott. Végre felperes azon állítása, hogy épen azon tért, melyet felperes útként használt és mely alperes beltelkét kellő közepén metszi át, nem vette volna meg, birói figyelmen kivül volt hagyandó azon oknál fogva: mert ezen tér alperes elődjének Szuhár Mihálynak telkéhez tartozott, mint ezt a kihallgatott tanuk igazolják, mig azt, hogy alperes használata szorgalmi jogon alapult az mivel sem bizonyította. Felperes ezen itélet ellen felebbezvén, a pesti kir. Ítélőtábla 1870. évi május 19-én 6678. szám a. következő ítéletet liozott: Tekintve, hogy felperes azt, miszerint azon területet, melynek használatába magát visszahelyeztetni kéri az alperes által tett építkezés előtt békeségesen és kizárólagosan használta volna, be nem bizonyitotta; mivel a kihallgatott tanuk vallomása szerint ezen tért nemcsak a perben álló felek, hanem a szomszédok is közlekedésre használták, tekintve továbbá, hogy a tanuk vallomása szerint ezen használat csak alperes elnézéséből eredett, és igy felpereseknél hiányozván a kizárólagos birtoklási jog, a kereset alá vett használat további fenntartására