Dárday Sándor - Gallu József - Szeniczey Gusztáv - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. VII. folyam (Budapest, 1873)
135 lyok 4. §-a szerint korlátolva lévén, — miután a koresetlevél szerint a örökhagyót az E. alatti leltárban felvett vagyon fele illette, felperesnek ezen vagyon fele értékébeni öröklési joga a törvényes osztályrész erejéig megállapítandó volt. Ezen itélet ellen alperesek felebbezvén, a pesti kir. ítélőtábla 1871. évi nov. 29-én 21,248. szám a. hozott Ítéletével az elsőbiróság ítéletét megváltoztatta s felperest keresetével elutasította ; mert felperes keresetét a keresetlevélhez csatolt C. alatti átadási okiratnak a viszteher csekélységénél fogva, hamisság és csalárdság indokából megsemmisítésére s ez alapon törvényes örökösödésének megállapítására irányozta; tekintettel arra, hogy hazai törvényeink a viszteher csekélysége miatt szerződés érvénytelenítést nem ismernek, s ezen körülmény hamisság és csalárdság megállapítására magában véve még indokul nem szolgálhat, tekintettel arra, hogy a keresetlevélhez csatolt C. alatti átadási okmány viszteher mellett kötött kétoldalú szerződés, a mint azt az abban foglalt 1160 ft adósság átvállalása és 360 ft alperesi követelés elengedése világosan tanúsítja, és igy nem az ajándéklevél; minthogy pedig az idgl. törvk. szabályok 4. §-a értelmében, a javakra nézve élők között tett szerződéseket az örökösök a javak természetéből vont keresettel meg nem támadhatják, a C. alatti átadási okirat pedig ilyennek bizonyult be. Ezeknél fogva, a többi felperesek a per folyama alatt a pertől visszalépvén, elsőrendű felperest, mint olyat, ki a C. alatt saját keresetleveléhez csatolt okirat által, keresetének jogalapját önmaga támadta meg, keresetével elutasítani kellett. A m. kir. Curia, mint legfőbb ítélőszék pedig következő ítéletet hozott: A C. alatti, átadásnak czirazett okirat, — mint nem viszteher nélküli ajándékozási okiratnak, illetőleg az abban foglalt vagyon átadása ajándékozásnak tekinthető és az orszb. ért. 4. §-a alá vonható nem lévén, a kir. táblának fentebbi ítélete az ezen irányban felhozott indokainál fogva, helybenhagyatik.