Dárday Sándor - Gallu József - Szeniczey Gusztáv - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. VII. folyam (Budapest, 1873)

118 helybenhagyatik, a mennyiben podig a G. alatti szegszárdi 2964. sz. tjkönyvben felvett harczi 6930. helyr. számú szőlő felére nézve felpereseket ezen keresetüktől szinte elmozdította, oda mcdosittatik, hogy felperesek „az ez érdemben alperes ellen indított keresetükkel elutasittatnak" — ellenben a mennyiben felpereseket az E. alatti szegszárdi 231. sz. tjkönyvben felvett házból és 2/4 telekből örökhagyó kiskorú Barsi Györgyöt tulajdonjogilag illető % részbőli jutalékára, valamint a H. alatti ingóságokra alperesnő ellen intézett keresetüktől szintén elmozdította, megváltoztatik és felpereseknek, mint az örökhagyó kiskorú Barsi György apai ágbeli nagyszülei után leszármazott legközelebbi oldalági vérrokonoknak a közös nagyatyáról B. Jánosról, az örökhagyóra háromlott E. F. H. alatt jelzett hagyatéki értékek * 5 része törvényes örökösödésen alapuló örökségi illetőeégkép tulajdonjogilag oda ítéltetvén, alperesnő felpereseknek ezen örökségi vagyont, a rajta fekvő 448 ft 50 krnyi tartozási teher 4/5 részének vagyis 390 ft 80 krnak felperesek részéről alperesnő részére történendő lefizetése mellett, tulajdonjogi birtokukba bocsátani, illetőleg a tul jdonjogi haszonvételt átengedni tartozik. Indokok: A mi az elsőbiróság ítéletének felpereseket a C. alatti leányvári borházra és D. alatti szőlőbirtokra nézve, keresetüktől elmozdító rendelkezését illeti, ezt azért kellett helybenhagyni, mert eltekintve attól, hogy alperesnő ezen birtokhoz való közszerző jogát vitatja, felperesok szerént is, ezen az örökhagyóra édes atyjáról Barsi Györgyről háromlott hagyatéki vagyon, örökhagyó nevezett édes atyjának szerzeményi vagyona volt, ennélfogva tehát ezen vagyon nem tekintethetvén az apai ágtól származott vagyonnak, az abban való örökösödésre nézve, az öröklött vagyont illetőleg, a felmenők és oldalági rokonok törvényes örökösödése tekintetében az orszb. ért. szabályai által elfogadott azon törvényes örökösödési alapelv; melynélfogva az örökhagyó egyik szülőjéről származott vagyonban ugyanazon szülői ágon lévő rokonok, a másik szülőt, illetőlog annak ágán lévő rokonokat a törvényes örökösödésből kizárják, alkalmazásba nem jöhet; hanem alkalmazásba kell jönni a felmenők és oldalági rokonok törvényes örökösödési joguk megállapításánál irányadóul szolgáló azon örökösödési átalános alapelvnek, molynélfogva az örökhagyó közelebbi törzse, illetőleg attól leszármazott oldalrokonok, a távolabbi