Dárday Sándor - Gallu József - Szeniczey Gusztáv - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. VII. folyam (Budapest, 1873)
98 B. Mária ezen végzés ellen felfolyamodott főleg azon oknál fogva; mert a bekeblezési engedélyt tartalmazó pótnyilatkozat előtte soha meg nem magyaráztatott, 8 ő a2t legjobb tudomása szerint keze keresztvonáeával soha meg nem erősítette, az ennek alapján Bede István javára szerzett tulajdonjog í eminisnek tekintendő. Megjegyzendő, hogy a bekeblezési engedélyt tartalmazó nyilatkozatban a telekkönyvi vagy helyrajzi szám megemlítése nélkül B. Mária a menyhei határban levő s atyjától öröklött 3/ft telek földnek tulajdonjogát ruházza B. Istvánra s megengedi, hogy a tulajdonjog az utóbbi részére telekkönyvileg bekebeleztessék. B. Mária felfolyamodványa folytán a pesti kir. ítélő tábla 1871. évi január 12-én 17481. sz. a. hozott végzésével, az első bíróság neheztelt végzését megváltoztatta s kérelmezőt elutasította; mert; a felmutatott nyilatkozatban a kérdéses fekvőség közelebbről megjelölve nincs, a menyhei 81. sz. tjkönyvből pedig az, hogy B. Mária az ott foglalt birtokjutalékát; mint atyja utáni Örökséget bírná, ki nem tűnik. Ezen végzés ellen B. István felfolyamodván a m. királyi Curia, mint legfőbb ítélőszék, a királyi táblának fentebbi végzését megváltoztatta, s az elsőbiróság végzését hagyta helyben ; mert: a felmutatott egyességen olvasható nyilatkozatban B. Mária egy atyjától öröklött 3/8 úrbéri állományra vonatkozik, hogy pedig atyjától a menyhei 81. sz. tjkönyvben foglaltakon kivül más 3/8 úrbéri állományban is örökösödött volna, az elsőbirósági végzés ellen beadott felfolyamodásában maga sem állítja; mert: továbbá a bekeblezésre alakilag alkalmas nyilatkozat valódisága ellen felhozottak nem ez uton érvényesíthetők.