Dárday Sándor - Gallu József - Szeniczey Gusztáv - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. VI. folyam (Budapest, 1872)

27 késett, miután azt a perujitásikeresetben s az anyaper érdemének czáfolgatása előtt, elő nem terjesztette. De nem lehetett volna azt tekintetbe venni, azért sem, mert a polg.törvk. rendt. 320. §-ának helyes jogi értelmezéséből kétségtelenül kiderül, hogy ujitott perben bármely kifogásnak, különösen pedig illetőségi kifogásnak ogyátalában nincs helye; de ha feltéve helye lenne is, még akkor sem nyilvánithatta volna magát az eljáró biróság illetéktelennek, mert az ujitott per az alapper birája elé tartozik, s mert a tárgyalás során kifejtettekből kétségtelen, hogy jelen ügy a polg. törvk. rendt. 93. §. a) pontja értelmében sommás eljárásra tartozik; különben is bérlet-megszüntetést tárgyazó keresetek egyátalában sommás útra tartoznak; stb. A m. kir. Curia mint semmitőszék az emiitett végzést, a polg. törvk. rendt. 297. §. 1) és 5) pontja alapján megsemmisítette, s az eljáró sommás bíróságot oda utasította, hogy a feleket az ügy érdemében kihallgatván, ujabb szabályszerű határozatot hozzon; mert a polg. törvk. rendt. 47. §-a szerint az ujitott perre nézve kivétel nélkül azon biró illetékes, kinél az alapper tárgyaltatott s elintéztetett; a polg. törvk. rendt. 320. §-a szerint továbbá az ujitott perben a perujitás kérdése az alapperben eldöntött ügy érdemével együttesen tárgyaltatik, s egy közös Ítélettel döntetik el; elvégre a perújítás kérdésében hozatott ítélet érdemleges része ellen nem semmiségi panasznak, hanem felebbezésnek van helye, a törvény ezen rendeleteiből következik, hogy azon esetben, midőn az alapper tárgyalásánál, habár vétlenül elmaradott alperes, a polg. törvk. rendt. 97. §. rendeleteihez képest az alapperben eljárt biró illetősége ellen kifogást nem tett, ujitott keresetlevelében az alapperbeli biróság illetőségét meg nem támadhatja, miután az ujitott pernek az alapperbeli biró előtt kell letárgyaltatnia, s miután az ujitott perben mindenekelőtt az ujitás megengedése felett s ekkép az ügy érdemében ítélni kell, az ügy érdemének megvitatása után pedig az illetőség elleni kifogásra visszatérni nem lehet; miért is az eljáró biró, tekintve, hogy a jelen eset nem tartozik azok közé, melyeknél a polg. törvk. rendt. 53. §-a rendeletéhez képest eltérésnek a bírói illetőségtől helye nincs, tekintve továbbá, hogy a kereset kijavítása a birói illetőség kérdésében a polg. törvk. rendt. 68. §-a szerint megengedve sincs, szabálytalanul járt el,