Dárday Sándor - Gallu József - Szeniczey Gusztáv - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. VI. folyam (Budapest, 1872)

133 tovább is nyilvánosan e czim alatt működvén, az ennek örökösei és a czég tagjai között magán uton keletkezett bárminemű egyezség csak ezek között egymás irányában, nem pedig felperes, mint abba be nem folyt idegen irányában birhat jogbatálylyal; s miután a kereseti czikkeknek az érdeklett czég alatt fenálló nyomda részére valósággal történt kiszolgáltatása tagadásba nem vétetett felperes irányában csak is azon czég tulajdonosának örökösei voltak elismert örökségük erejéig elmarasztalandók, — a közöttük és Mayer F. között fenálló viszony más útra tartozván. LXXIX. Bíróság vagy hatóság előtt történt feljelentések ugyan nem képezik a becsületsértés tényálladékát; de ha a feljelentő ezen feljelentésén kivül az illetőt, habár ugyanazon váddal, melyet ellene feljelentett, nyilvánosan illette, ezen utóbbi tény folytán becsületsértésben marasztalandó. (1870. febr. 1-én 815. sz. a.) Sz. E. Sz. András elleni becsületsértési perében elsőbiróság alperest a becsületsértés polgári vétségében bűnösnek kimondotta s 20 ft becsületsértési birság megfizetésében elmarasztalta ; mert alperes felperest tolvajlással vádolta, a nélkül, hogy ebbeli vádjának bebizonyitására bizonyitékot tudott volna felhozni ; — továbbá a kihallgatott tanuk vallomása szerint felperest tolvajnak nevezte. Ezen itélet ellen alperes felebbezéssel élvén a pesti kir. ítélőtábla 1868. évi okt. 13-án 20184. sz. a. kelt Ítéletével, az első bíróság noheztelt ítéletének megváltoztatásával felperest keresetével elutasította; mert a keresetlevélben foglalt tényállás, bíróság előtti feljelentést képezvén, ily tettre nézve pedig a polgári becsületsértés jellege nem alkalmaztathatik. A kir. Curia, mint legfőbb ítélőszék pedig következő ítéletet hozott: Habár a közhatóság előtti panaszok vagy feljelentések be-