Dárday Sándor - Gallu József - Szeniczey Gusztáv - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. VI. folyam (Budapest, 1872)

113 LXVI. A telekkönyvezés előtt betáblázott tartozás jelzálogi átkeblezése eszközlendö azon esetben is, ha a jogügylet, melynél fogva a betáblázás történt, már megszűnt ugyan, az azonban a kötelezett fél részéről nem bizonyittatik, hogy ezen jogügyletből, a betáblázásra tekintettel, származott kötelezettségek is elenyésztek. (1871. jan. 24. 2703/870. sz. a.) A mármaros-szigeti kincstári uradalom St. Hermann és neje által 1861. évi ápril 16 án 1550 ftról kiállított, s az utóbbiak által a kincstári uradalommal kötött haszonbéri szerződés biztosítására kiállított óvadéki okiratot (Cautions-Urkunde) a huszti szolgabiróságnál az 1846- XXI. t. czikk értelmében nevezett bérlők ingatlanságaira betábláztatta, a telekkönyvek behozatala után pedig azt adósoknak a huszti 120. sz. telek jkönyvben felvett ingatlanságaira jelzálogilag átkebleztetni kérte. E kérelem folytán szóbeli peres eljárás tartatván, az elsőbiróság 1866. évi decz. 30-án 4667. szám alatt következőleg itélt: alperes köteles tűrni, hogy felperes részére 1861. évi ápril 16-án alperesek által kiállított óvadéki okmány szerint 1550 ftnyi biztosítéki összeg erejéig a zálogjog 1861. évi ápril 20-tól számítandó elsőbbséggel, a huszti 120. számú telekjkönyvben foglalt s alperes fél tulajdonához tartozó ingatlan birtokra felperes kincstári uradalom javára betábláztassék ; mert alperesek ezen keresetben C. betű alatt beperesitett szerződés alapján felperes biztosításául 1550 ftig oly zálogjogot engedélyeztek, miszerint ezen összeg a huszti 162. és 832. sz. alatti hazaikra betábláztathassék, mi 1861. évben 253. sz. a. a szolgabírói hivatal által, később pedig a B. alatti bizonylat szerint a megye tvszéke rendeleténél fogva teljesíttetett is, hogy pedig az alperesi fél által birtokolt fekvőségek a huszti 120. sz. telekjegyzőkönyvben foglalt birtokkal nem ugyanazonosak, nem tagadtatván, a kötelezettség jogalapjánál fogva az áttáblázást megrendelni kellett. Ez ellen alperesek felebbeztek, melyben a többi között Döntvényt ír. VI. 8