Dárday Sándor - Gallu József - Szeniczey Gusztáv - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. VI. folyam (Budapest, 1872)

111 jelen esetben azon kérdés forogván fen, ha vájjon a nagy-kikindai 2853. számú tjkönyvben A. birtoklapon felvett 1f4 telek föld fele része a n.-kikindai 301. sz. tjkönyvben felperes nevére felvett egy egész telek földnek negyedét képezi-e ? A n.-kikindai község elöljáróságából álló szakértők és mérnök közbenjöttével biróilag kirendelt küldöttség által a helyszinén tisztába hozatott azon tény, hogy különösen K. J. főügyész, mint akkorában volt város jegyzője, R. J. város birája és Cs. J. község bizottmányi tag bizonyságai szerint, néhai M. J. testvére M. Árkádiával 7-/. alatti térrajzban foglalt egy egész telek földet együttlegesen birván, felperes atyja Őt illető részből fele részt, vagyis az egész telek utáni 1/i részt felperesnek — mint fiának — 1853. évben nevezettek, mint tanuk jelenlétében, ajándékozási okmány alapján örök tulajdonába bocsátotta, akként azonban hogy felperes atyja a kérdéses föld hasznát holta napjáig élvezze, hogy továbbá az 1856. évi telekkönyvezés alkalmával felperes ezen */4 telek föld iránti ajándékozási czimen alapuló tulajdonjogát nevére át is irattá, hogy pedig ezen a 301. sz. tjkönyvben felperes nevére irt '/4 teleknek felvett a) alatti részletszámokkal ugyanazonosok, és hogy ezen két telekkönyvi test után a községi adókönyvben 1853. év óta mindenütt V4 úrbéri teleknek feljegyezve találtatik. A fentebbiek szerint a n.-kikindai 2853. sz. tjkönyvben felvett egy egész telek földnek fele része a 301. szám alatti tjkönyvben foglalt 1/4 telekkel azonos lévén, melynek felperes már a telekkönyvezés alkalmával tulajdonosa volt, ekképen a telekkönyvi kiigazitást elrendelni kellett. Ezen Ítélet ellen alperesek felebbezvén a kir. Ítélőtábla 1871. évi febr. 7. napján 20,628. sz. a. hozott ítéletével az elsőbíróság ítéletét megváltoztatta és felperest kiigazítási keresetével elutasította; mert eltekintve azon szabálytalanságtól, hogy felperes az e pert folyamatba tevő 735/868. sz. alatti első beadványát nem kereset, hanem egyszerű folyamodvány alakjában nyújtotta, és így az rendes per alapjául bíróilag elfogadható sem lett volna, — felperes kiigazítási keresetével elutasítandó volt; mert telekkönyvi kiigazítás csak a telekkönyvezés alapján létezett tettleges birtoklás alapján lévén érvényesíthető, felperes pedig 735. sz. folyamodványában, de a per során is határozottan beismeri,