Dárday Sándor - Gallu József - Szeniczey Gusztáv - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. V. folyam (Budapest, 1872)

95 figyelembe, mert az nem lett a prdtás 40. §-ában megszabott határidőben, t. 1. az idézési határidő első felében érvényesítve, — ettől eltekintve azonban érdemileg: sem áll, mellőzvén ugyanis, hogy a bizottsági tagoknak Nr. 1. 2. 3. 4. 5. 6. alatti nyilatkozataik esküvel meg nem erősitvék, ezek Hoffstáttner C. alatti vallomását épen nem gyengitik, sőt a mellett harczolnak, kitűnvén belőlük, hogy a kérdéses gabnanemek oly czélból vétettek zár alá, hogy a temesvári vár élelmezésére szolgáljanak, hogy tehát azok a kincstár által valósággal birtokba vétettek, hogy tehát e zár alá tétel nem volt valami ideiglenes intézkedés. Milynemü volt légyen ezen jogügylet, azt csak a biróság döntheti el, nem pedig a politikai hatóság, ezt igazolja a Nr. 10. alatti pénzügyminiszteri rendelet is, mely szerint jelen kereseti követelés, hadikárpótlás czimen nem követelhető, s hogy az közigazgatási tárgyalás (politische Behandlung) tárgyát nem képezheti. Felperesek Nr. 7. 8. 9. alatti beadványaik jelen pernek nem praejudicálnak ezek egyezségi ajánlatok, melyek az ellenfél által el nem fogadtattak, a mennyiben pedig ezekben hadikárokról tétetik emlités, ezek alatt nem a jelenlegi, hanem a Nr. 12. alatt felsorolt 21,700 és 18,747 ft 47 kr károk értettek, melyekre vonatkozván a pénzügyminisztérium Nr. 10. alatt különbséget tesz. Az 5000 ft átalános kárpótlás is nem a kereseti követelés, hanem a Nr. 12. alatt felsorolt károk fejében utalványoztatott. Viszonválaszilag alperes ragaszkodván ellenbeszédében előadottakhoz a Nr. 1. 2. 3. 4. 5. 6. alattiakra vonatkozón megjegyezte, hogy azok a kiállítók által nem mint magán, hanem hivatalos személyek által hivatalos felszólítás folytán állíttatnak ki, tehát teljesen hitelt érdemlők. Érre a katonai törvényszék 683 —1871. sz. a. ítélete, mely által alperes kincstár 30,000 ft és er nek a kereset beadása napjától számítandó 6°/0 kamatai fizetésében az egyik felperes F. Borbálának odaítélt pót és becslő eskütől feltételezőleg elmarasztaltatott. A katonai főtörvényszék pedig felperes felebbezése és alperes eemmiségi panaszszal kapcsolt felebbezése folytán, 4088 — 1871. sz. a. hozott végzésével az egész eljárást megsemmisítette, s a keresetet, mint bírói útra nem tartozót, visszautasította.