Dárday Sándor - Gallu József - Szeniczey Gusztáv - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. V. folyam (Budapest, 1872)

72 elvetette, mert jelen zálogváltó pert B. Lajos ügyvéd, mint az E-/, alatti meghatalmazásban elősorolt személyek megbízottja indítván, s ezek közt K. Gy., mint Pelsőcz főbírája, a városi község képviseletére következő ügyvéd rendelésére is törvény szerint jogosítva lévén, a 297. §. 15) pontja alatt kijelölt semmiségi eset fenn nem forog; az ügyvéd azon hibája pedig, miszerint jóllehet az egyes felek részéről E. alatt o zálogváltó per folyamatba tételére megbízatott, a keresetlevélben mégis csak P. és B. János neveit tette ki, s a többi érdektársakra csak átalában és pedig olyképen hivatkozott, mintha csak P. és B. Jánost hatalmazták volna fel a per megindítására a 297. §. 15) p. alá vonható esetet egyátalában nem képezi; mert azon körülmény, hogy ezen 18fi6. indított perben a perfolytathatás kérdésében előlegesen az ügy érdeméről elkülönített itélet nem hozatott, a 297. §. alá vonható semmiségi esetet annál kevésbbé képez, mivel az ősiségi pátens 33. §. ily külön Ítélethozatalát csak azon perekre rendeli, melyek az ősiségi pátens kibocsátásakor már folyamatban voltak; mivel továbbá a felebbezési biróságok a 108. §-hoz képest, ha az ügy érdemére vonatkozó-* Ing a ténykörülményeket tökéletesen kifejtve nem látják, a tárgyalás kiegészítését elrendelhetik; végre mivel azon kérdés, f >lytatható-e a per az ősiségi pátens szabályai szerint, érdemleges kérdés levén, annak az elsőbirósági által igenleges értelemben lett eldöntése miatt felebbezésnek van helye; mert az Ítéletben alperesek telekkönyvileg meghatározott birtokrészek kiadására köteleztetvén, az itélet ezen kitétele: hogy mindezen javak a végrehajtás alkalmával a helyszínén is kijelölendők lesznek, alaki törvénysértést nem képezhet; azon kérdés pedig, hogy a mennyiség, miség s a helyiség a per során tisztába hozatott-e annyira, miként alperesek az ítéletben elősorolt, s telekkönyvileg meghatározott fekvő javak kibocsátására köteleztethettek, érdemleges kérdés, melynek netaláni sérelmes eldöntése 108. §-ként felebbezéssel orvosolandó; mert végre azon esetben, ha az itélet alpereseket a zálog s felülfizetési sommák felszámításától elzárta volna, mi egyébiránt az itélet tartalma által megczáfoltatik, e feletti sérelmök miatt, minthogy ez nem alaki törvénysértés, semm. panasznak nincs helye.