Dárday Sándor - Gallu József - Szeniczey Gusztáv - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. V. folyam (Budapest, 1872)

(1871. évi decz. 29-én 15,436. sz. a. kelt határozat.) St. Lipót özv. sz. K.-né ellen váltóvégrehajtás elrendelé­sét kérte, alperes ingó és ingatlan vagyonára, melyet a pesti k. váltótvszék 1871. évi máj. 10-kén 3016. sz. a. el is rendelt s annak foganatositása végett Nógrádmegye tvszékét, mint dologi bíróságát megkereste, mely utóbbi a végrehajtási foglalást és becslést ugyanazon évi okt. 14-kén foganatosította. A végrehajtási végzés ugy az annak alapján foganatosí­tott eljárás ellen alperes semmiségi panaszszal élt, felhozván: hogy felperes végrohajtási joga a váltóvégrehajtás tárgyá­ban 1869. évi ápril 8-kán kelt igazságügyminiszteri rendelet 67. §-a értelmében elévült, mert a végrehajtás alapját képező birói határozat 1866. évi jul. 12-kén kelt, a végrehajtási kér­vény pedig csak 1871. évben adatott be, tehát a két évi elévülési határidő még 1868. jul. 12-kén járván le, a végrehajtás nyilván helytelenül rendeltetett el, annál is inkább, mert panaszló felpe­rest rég kielégítette, 8 a váltó csak is elfeledésből-maradt nála. Mennyiben a semmiségi panasz egyszersmind és főleg a végrehajtást rendelő végzés ellen volt intézve, az ügyiratok a pesti k. ítélőtáblához, mint váltófeltvszékhez áttétetvén, ez 1871. évi nov. 22-kén2979. sz. a. következő határozatot hozott: az alaptalan semmiségi panasz, a mennyiben az a végre­hajtást rendelő 31,016. számú váltótszéki végzés ellen van irá­nyozva, — elvettetik, és a fentérintett végrehajtási végzés l.elybenhagyatik; a mennyiben pedig ugyanaz a teljositett vég­rehajtási cselekvényre vonatkozik e helyütt folülvi/sgálatlanul hagyatván, az összes iratokkal együtt a m. kir. Curia ínintsem­mitőezékhez legfelsőbb ellátás végett felterjesztetni rendeltetik ; mert: alaki sérelmek jelen esetbon elő nem fordulván, az alaptalan semmiségi panasz a megtámadó végzésre vonatkozólag (lvetendő volt, és mert felf dyamodó abbéli kifogása, hogy fel­peresnek végrehajtási joga elévült és követelése már kiegyon­littetett volna, nem felebbvitelnek, hanem a váltó végrehajtások tárgyában kibocsátott igazságügyminiszteri rendelet 64. §-ában körülirt kérelemnek tárgyát képezvén, figyelembe vehető nem volt; miért is a megtámadt végrehajtási végzést, helybenhagyni kellett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom