Dárday Sándor - Gallu József (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. IV. folyam (Budapest, 1871)

68 kötelezettségének eleget nem tett, az esetre pedig, ha nem fizetne, kötelezvényilog feljogosította, miszerint kihallgatása nélkül bármely ingó vagyonára biztositást eszközölhessen: annálfogva kérte a Patavárosában találtató összes ingóira a fennebbi követelés s járulékai erejéig a biztositást elrendelni, és ügyvédi közbejöttével foganatosíttatni. A szolgabiróság 1871. márcz. 4-én 34. sz. a. hozott végzésével folyamodót kérelmével elutasította, mert a törv. rendr. 338. §-a az előleges biztosításra nézve rendeli, hogy a követelés veszélyeztetésének valószínűsége kimutattassék, folyamodó pedig ezt tenni elmulasztván, kérelmének helyt adni nem lehetett. E végzés ellen felperesi képviselő törvényes időben semmiségi panaszt adott be, mert úgymond: tévedésnek tartja a 338. §-a való hivatkozást, mert jelen esetben szerinte nem kell a veszély valószínűségét igazolni, mivel biztosítási joga a kötelezményben foglaltatik, a ptrdts 53., 54. és 284. §§-aiban foglalt eseteket kivéve, a felek szabadon egyezkedhetnek, jelen esetben tehát a bíróság a ptrdts 297. §-ának 18) pontja alatti semmiséget követett el. A m. kir. Curia, mint semmitőszék, a semmiségi panaszt elvetette; mert a polg. törv. rendt. 338. §-a szerint a biztosítás per indítása előtt és annak folyama alatt akkor rendelhető el, ha a mellett, hogy a lejárt követelés valódisága teljes hitelt érdemlő okirat által támogattatik, veszélyeztetésének valódisága is fenforog; tekintve tehát, hogy egyesek által elvállalt oly kötelezéseket, melyek a törvény rendelkezésével ellenkeznek, a bíróságok figyelembe venni nem tartoznak; az eljáró biróság azáltal, hogy noha V. István, nem fizetés esetére ingó vagyonára a biztosítás foganatosítását megengedte, a kért biztositásnak — a követelés veszélyeztetése valószínűségének kimutatása nélkül — helyt nem adott, semmiséget el nem követett.