Dárday Sándor - Gallu József (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. IV. folyam (Budapest, 1871)

53 363. A zárlat költségei nem peren kívül és külön, hanem a zárlat igazolása iránt indítandó perben a per bírája által állapitandók meg. (1871. jau. 10-én 13,410. sz. a. hozott határozat.) T. Miklós felperes, Cs. Samu alperes ellen zárlatot kért, mely el is rendeltetett, és annak foganatosítására Hátszegváros egyesbirósága által a városi tanács, mint törvényszék kerestetett meg. A városi törvényszék ennek teljesítése után, a zárlati jegyzőkönyvet a városi egyesbirósághoz küldte át, s ez a zárlati eijárás által okozott költséget 24 ft 36 krban állapította meg. Felperesnek 1869. nov. 3-án 549. sz. a. beadott kérése folytán alperes a zárlat alá vett házból kitelepittetett, mi által felperes részére 8 ft 36 kr költség újból megállapittatott. Felperes 1870. ápril 20-án 390. sz. a. beadott kérése folytán a zárlat és kitelepítés, nem különben ezennel kérvénynyel okozott költség a városi egyesbiróság által megállapittatott, és alperesnek meghagyatott azokat felperesnek 8 nap alatt is végrehajtás terhe mellett megfizetni. Ezen végzés ellen alperes kellő időben beadott semmisági panaszában az érintett végzés megsemmisítését s felperes elutasítását kérte, mert úgymond: Semmis az érintett végzés, mivel folyamodó kihallgatása nélkül hozatott meg, ámbár kihallgatása nélkül senki sem marasztaltathatik el. Semmis szerinte azért is a végzés, mivel a főperben, mely a zárlati ügy alapja, a perköltségek megszüntettek, és igy a zárlati ügyben sem lehet valamely félnek perköltséget megállapítani. Végül semmis szerinte a végzés még azon okból is, mivel a zárlati végzés felperes jogtalan kérésére adatott ki. Ezen semmiségi indokok ellen felperes következő észrevételeket tesz: tagadja, hogy semmi határozatot sem hozhat az ellenfél kihallgatása nélkül, mely állítása bebizonyítása végett a ptrdts 326., 341. és 350. §§-aira hivatkozik.