Dárday Sándor - Gallu József (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. IV. folyam (Budapest, 1871)

37 helyéről távollévő alperesnek ajtajára szegeztetni, s egyszersmind védelmére cselekvényi gondnokot kineveztetni rendelik, a mennyiben a bíróság előtt rendes ügyviselője nincs, ki ezen esetben a megtörtént idézésről közvetlenül tudósítandó. A törvényszék a tárgyalást kitűző végzésében alperesnek a hivatott törvény értelmébeni megidéztetését rendelte el ugyan az idézés teljesítésénél, azonban annak szabályai végkép mellőztettek. Mert bár iratszerüleg van igazolva, miszerint alperes Sch. F. N. a czélba vett megidéztetése alkalmával Pestről távol volt, az idézési végzés még sem lett ajtaján kifüggesztve, sem védelmére cselekményi gondnok kinevezve, hanem az előbbi bizonyos L. Márknak adatott át, kiről magában a kézbesitett végzésben az mondatik, miként Sch. F. N. és társa a helybeni kereskedői czégnek sem tagja, sem czimvezetője, s ki az egész pereljárás folyamában szüntelenül ismételte, miszerint a birói végzéseknek alperes nevébeni átvételére s ennek a biróság előtti kép viseltetésére nincs jogosítva. Az itélet indokaiban L. Márk Sch. F. N. és társa czégképviselőjének jelentetik ki, azért,, mert az idézési végzést ezen minőségben vette volna át, s mert L. János ügyvéd számára kiállított felhatalmazást szintén akképen irta alá. * Azonban eltekintve attól, hogy a kézbesítési bizonyítvány tanúsítása szerint L. Márk az idézési végzés átvételét csak saját nevében nyugtatta, s hogy a birósáír előtt épen L. János ügyvéd által kijelentette, miszerint Sch. F. N. czégnek nem vezetője, csupán egyszerű alkalmazottja; L. Márk egyoldalú akaratától nem is függhet Sch. F. N. czég megbízottjává lenni, s azt cselekvényei által akár biróság előtt, akár azon kivül kötelezni. Egyébként a felhozott 1840. XV. t. cz. 210. §-a minden védelmezés kizárásával csak a törvényszék előtt bejelentett rendes ügyviselőt tekinti oly személynek, ki a távollévő alperes helyett idézhető meg, s kinek fenlétébén a cselekményi gondnok kirendelése elmellőzhető, a felperes pedig azt, hogy L. Márk Sch. F. N. czégnek ilyetén ügyviselője lenne, sem keresetében, sem a tárgyalások hosszú során nem igazolta. Ezeknél fogva Sch. F. N. ki semmiségi panaszában L. Márkot háziszolgájának nevezi, törvényszerüleg megidézettnek és képviseltettnek nem lévén tekinthető; a nevében megej-